Nap: 2010.06.19.

  Nemes Nagy Ágnes   Hol lennénk itt? Ringatózunk örök hiány karjaiban. Önmagunkon tanulandó: az a nem lesz, ami van.   Dsida Jen?   Lágyan száll felém naponta, mit rövidre zárt a szív, s arcom romló földi mását menteni, dalokra [… Tovább]

A vers nem grammatikai indíttatású… Mégis szükségét éreztem egyfajta központozásnak… A verssorokban lévő írásjelek száma a szavak szempontjából azonban számomra irreveláns. *         „Quippe ubi fas versum atque nefas: tot bella per orbem,  tam multae scelerum facies;…” [… Tovább]

Választásom nincs nagyon – tudom – Béna testem el miként hagyom?! Rám talált a vírusok hada –védekezni képtelen vagyok!A jól bevált lökésterápiamaga után pusztulást hagyott… Tény – agyamban nincs már gyulladás,s bénulásomon lazít a szerVárt hatás, s a kontra-támadás –kis [… Tovább]

*         betakar a hideg, csendes éjszaka lábad süppedő álmokban gázol hegygerinc roppan lépted alatt mindig északi oldalon jársz, fázol a sötétség völgye fogva tart, a csillagok fénye is elkerül, megéled még ezt a reggelt vagy léted [… Tovább]

      Id?s a hölgy. Nyolcvan lehet. Kezében bot. Pultra mered. Tárca – lapos. Szorongatja. Párás szemmel zsebét túrja… De már mindet kiforgatta.    

A tőled kapott honorárium a legcsodálatosabb volt számomra: két párás szem és néhány könnycsepp.*         Mi megőriztük szemünkben a fényt, a szívünkben a hitet és reményt, a lelkünkben az örömet és szépet, a testünkben a dolgos, küzdő [… Tovább]

  Batsányi János   Párizsra nézzetek! Új kor! Emberhajnalos, dics?! Nekem – díjul – Kunfstein, Linz. S elorzott magyar jöv?.   Kazinczy Ferenc   Hol nemzet, tudás, hatalom: nyelvújítás a – jelszó! Ötletek s hangyaszorgalom! A hogyan titka: jót s [… Tovább]

A gané domb mellett, a porta végén, a nagy természet várta, s hagyta békén, az utcafrontról ide be se láttak, de friss-meszelten része volt a háznak, s hogy időt bírva legyen titkok őre, kemény akáclap fogta ölelőre, és mintha vége [… Tovább]