Vers

Vers-írás

  Ha szomjazol – vizet iszol, Ha éhes vagy – eszel, Ha szerelmes – sürgöl?dsz, Ha letört – szomorkodsz, Istenhiányos? – fohászkodsz, Ha meg szeretsz – örülsz,   De miért is írnál?   Szomjad, éhed – kevés, Vagy éppen – [… Tovább]

Vers

Bubor

  Bubor! Törpe vagy, s lám homlokod magas! Lágy szellő kelti fel mosott pulóvered illatát. Kiszabadítanálak álmaid ketrecéből. Halhatatlan lennél, rég tudom.   Fél pohár borodban vagyok éppen. Újra veled egy kicsit, lassan szürcsölöd. Új szerelmed szeme leszek, ha eljön. [… Tovább]

Vers

Álomjáró

ólmos fáradság húzzaszemhéjam –– zuhanok,elmaradnak a mindennapok,fényes? sziporkázik le rám,az álmok erdejében napsugárszökik fejemre, s a lombselejtes tetteket takar – nem nézek arra, nem zavar – (most alszom, hagyjanak!nem engedek a gondoknak!) suhanok gondolattalan,lebeg? érzésem repítjó lenne mindigitt maradni már,de [… Tovább]

Vers

Átitatódik

    Poros lapjaira mélynek zörrents könnycseppet édes bánatod áztasd forrásvízbe szülőatyád rögeit (v)edd föl hagyd bolondos álmaid   átitatódik   Ha látnok képzelet léptei az ösvényen fölsejlenek szusszanj bele a légbe sóhajtsd el imád élj e lágy anya ölén [… Tovább]

Mese

Osztozkodás

      Két plüssnyuszit hoz elébem Kamilla.A kisebbet öleli, a nagyobbat nekem nyújtja:”Ezt neked adom!” – mondja.Két évest?l ez remek teljesítmény.Helyén a tárgyrag, és az állítmánypontosan ragozva. Arról már nem isszólva, hogy tényleg ideadja.Meghatódom.Ki és mikor osztott meg velembármit [… Tovább]

Kisregény

Örökség – 7.

  9.   „Remény”       Monoton egyhangúságban telnek a napok a lágerben. Egyszer hallottuk, hogy szerelvényt indítottak Németországba, de azzal csak a nagyon beteg embereket vitték el. De ennek is már egy éve. Eszünk ágában sincs közéjük kerülni, [… Tovább]

Egyéb

Tündérfény

  Amikor kilépsz a munkahelyedr?l az utcára (talán ebédszünet vagy valami más), a kapu alatt automatikusan kinyitod az eserny?t, mert esik. A táskád a válladon, jobb kezedben tartod az erny?t, s miel?tt kilépsz az es?be, kicsit körülnézel, majd lassan elindulsz. [… Tovább]

Humor

Senki

      Szürkeség álma a hideg novemberi éjszakában felhőtlenül, dideregve szokványosan mély volt wigvamjában, ahol a hideg ellen bölényprémmel takarózva vacogó társai között egymást melengették. Nagyon szépet álmodott! Vágtatott barna lován szilajul, a legjobb vadászhoz méltón a dübörgő bivalycsorda [… Tovább]

Elbeszélés

Fenn a hegyen… 2/2.

az elbeszélés Orbók Ildikó “pillanatnyi gondolat” című fotója alapján született *   —  Milyen szép vagy! A lány tiszta kék tekintetével a fiú szemébe nézett, és mosolygott. Az apró szeplők huncuttá tették az arcát. A fiú finoman megfogta az állát [… Tovább]

Vers

KI VÉD MEG?

Ki véd meg a széltől, a jégveréses éjtől, tűztől – víztől ki véd meg?   Ki véd meg a Naptól, a mindent fölperzsel? sivár pusztaságtól, ki véd meg?   Ki véd meg a homálytól, színek s ízek múlásától, a szürkeségtől, [… Tovább]

Vers

Tudod…

      Tudod, csak pár napom maradt leírni, amit érzek, aztán kibeszéllek magamból, ahogyan azt megtenni illik minden úri lánynak, aki tudja; édes a szerelem, de sok keserv az ára – mára mást adott az est, ha látlak még, [… Tovább]

Vers

Átitatódik

Poros lapjaira mélynekzörrents könnycseppet édesbánatod áztasd forrásvízbeszül?atyád rögeit vedd fölhagyd bolondos álmaid átitatódik Ha látnok képzelet léptei az ösvényen fölsejlenekszusszanj bele a légbesóhajtsd el imádélj e lágy anya ölén Ha harangoznakemeld az égre fejed         Kedves Anna, ezt [… Tovább]

Vers

Reményeinkkel együtt

                                                              Kezdődik ha velünk minden                                                             még (folytatódásában)                                                             a kényelmetlen folytonosság is                                                             elharapódzik a cégtáblák                                                             villámgyors cseréje                                                             az új elnevezéssel illetettek                                                             és új emberekkel ellátottak                                                             lelkesült öntörvényűséggel                                                             a megszokott kerékvágást                                                             dicsérik pályakiigazításként [… Tovább]