Kópia

(meghallgatom)

Visszakérem minden „hozzádírtam”,

s a születendőket is,

 súlytalansággal sújtottjaimat,

 az egymást kölcsönösen feltételezőket,

hisz’

anyjukat vesztik… ha nem szeretsz.

Cserebere fényekre nem vált

az odaát,

a jog feltételezi igazát, s ha

ringó bölcsőre lel,

mint elhangolt gitár,

hamisan ölel.

Belém kulcsolódtál,

– hallom sikító csönded –

véremben kiabál.

 

39látogató,2mai

Szerző Serfőző Attila 490 írás
1960.07.13-án születtem Debrecenben.

18 Komment

  1. Ibolyom, ÃÂ-múlsz mi? 🙂
    Zitu, tudod az én koromban még nincs az az öreges megcsontosodás… 😉
    Icum, köszi 🙂
    Enikő, a vers hozadéka 🙂 🙂
    Marim, rég jártál az ó-schönben?! 😉
    Irénke, a jelszó “gumicsont” 😉
    Kedves Anna, minden mondatom mellé nem állíthatok jelzőtáblát 🙂 🙂 /Rejtő után szabadon/

Hagyj üzenetet