Vers

[posztmodern]

gyilkos emlék     poszt sírok két fekete szempár egymásba villoga város dzsungelében minden pillantásuköl és robban minden tekintetben életveszélyes mint halál a maga nemében ezer szó nem ezer százezer millióvisszhangzik egyetlen örökre fixált képben vándor áll egyedül köd sapkájalelke [… Tovább]

Vers

Búcsú a nyártól

Összetört fényben görbül rám az alkony kötényaljnyi csenddel érkezel meg hogy avarillatod betakarjon még ölelsz és megfojt lélegzeted   Hűvösödnek az esték a vágy forrong körmével tép a szél csillagutat elnyúlt testünk lágy lankáin szétomlón mikor a mennybolt holtan ránk [… Tovább]

Vers

Lehettem volna

szárnyaló szellem lehettem volna,eget hasító büszke sasmadár,s most mégis itt lent kúszok a porban,csak az üresség ami rám vár lehettem volna színes szivárvány,égen ragyogó, lelked gyógyító,most napom szürke, senki se vár rám– köd takarta száraz gazcsomó – de lehetek még egeden [… Tovább]

Humor

Gyerekemet jól elverem

Balázs Mária képének címe: Zoli fiam (28X36 cm) olaj farostlemezre kasírozott vászon   Ma lett éppen tíz éves. Mib?l maradt ki?! Nem is tudja, milyen hálás érthetetlen kicsi flótás, történelmi tapasztalat nélküli. Elverem, hogy hadd tudja meg, milyen az, ha [… Tovább]

Vers

LEGKISEBB LÁNY

Zeneajánló: (csak úgy) Maggie Reilly – Everytime We Touch (Original – HQ) * http://www.youtube.com/watch?v=dTdDi6ophIM   Emlékszel? Ott, a folyó partján, egy uhu szólt rémisztő hangján, ijedten néztél rám, majd nevettél, harmatos csókjaiddal szerettél.   Mikor egymáshoz ért az ajkunk, a [… Tovább]

Vers

Számoljátok bátran lépteim

számoljátok bátran lépteim – adjak tán papírt és tollat? jegyzeteljetek bőszen vastag sorokat hol s merre jártam ti lesztek tanúim   fogcsattogva követtek űzött vadszagot korcslelkű csahos szolgahad nem rúgok felétek tépjetek csak bátran húsomból a falat utóbb úgyis megakad [… Tovább]

vegyes

A Dunánál

A Duna karcsú derekánál kavicsok között guggolok emlékeimben. Mögöttem egy város zaja szemem csendben pihen a tükörvízen. Utcák között ott sétál a múlt egy kin?tt gyerekcip?ben. Szabadsága még ott szalad a poros távolodó térben. A feln?tt még fentr?l köszönt és [… Tovább]

Vers

Tájtengely

      Ismeritek azt a megnevezhetetlen (mert nevenincs) irányt?t, ami egy adott tájon bárhová el- és átvezet?   Ez az irányt?: nem igazodik égtájakhoz, nem a tájon átvonuló érhez, patakhoz, folyóhoz és semmilyen madárvonuláshoz. Ugyanakkor egyénre-szabottan, szív és lélek [… Tovább]

Vers

Viszem

az én szorítása enged bomló görcs a tudat csillagokkal sózom a jeges tejutat csak el ne csússz szeress! hólánc van a szíven láncaim nehezek mindet továbbviszem

Vers

Repcetűz

Akárha van Gogh harapna a tájba, úgy örül őrülten a repcetábla, és lélegzik és haldoklik is rögtön, mint napfoltok az összeizzó gömbön, s úgy uralkodik foltokban a tájon, hogy jó legyen, de iszonyúan fájjon, mint amikor a sorsokat a párkák [… Tovább]

Novella

Májusi bak

*   Madárszótól hangos májusi reggel volt, amikor megvéreztem a töretet. Pedig milyen nehezen indult ez a reggel. Az előző napok esőzései hajnali párát szültek, melynek ködpalástja alatt, csak lassan érkezett a virradat. A ködből lassan bontakoztak ki a fák [… Tovább]

Vers

Noha

Noha azt a napot soha nem feledem –tovakúszik a tétova múltbaNoha nincs egyebem, csak e holt szerelem –felidézni reménytelen újra Noha megtagadom, de a gondolatomnem ereszti el – éled az emlékNoha fáj, ahogyan vele ébred a vágy,nekem édes e mostoha [… Tovább]

Vers

Szemeid tükrök

  Szemeid tükrök, mögötte csend, nekem sincs szavam. Benned van a hely, ahol meghúzhatom magam.   Mosolyoddal alszom, a szerelmesek álma szép. Tisztára mosod alattam a hétköznapok sz?ttesét.   A mókuskerék forog, minket is les a bánat. Ha bekerít a [… Tovább]