Tizenkét hullámhegy együtt spekulál, munkájukért a fizetség, mit sem ér, úgy vélik, számukra ennél több dukál, ellenük fordult az idő és a tér. Mert minél hatalmasabbra építik magukat, annál mélyebbre süllyednek, az óceán egyre jobban megnyílik, szavát fogadva az ősi [… Tovább]
Mint kiskatona élem az életem, matt mosoly, túlélésre szánt reflexarc, győzelmet mímelő vesztes békeharc, van mit ennem, mégis gyakran éhezem. Múltjába gubózik a pucér jelen, halomba gyűlik a rügytelen jövő, leltárt hamisít öltönyös cselszövő, nem találja, hol lehet az értelem. [… Tovább]
A valóság kényelmesen felzabál, szivárog az elmém, ködfoltot képez, valami botot fabrikál a halál, ismerem, félmunkát sohasem végez! Vészjósló lények integetnek felém, sziluettjük sejtelmes homályba vész, mostanában az abszurditás erény, hallom, amint szót kér Arisztotelész. Álnok eskük ütlegelik a létet, [… Tovább]
Engem éljen túl az összes kőhalom, és kinek neve jól csengő Faludy, otthonos vagyok magányos kőpadon, nem kell úrilak sem fénylő Audi. Engem ne éljen túl egy kőhalom se, őseink felé mutató piramis, nem leszek én az Isten páciense, csodálatos [… Tovább]
Mosolyába belebújt a félelem, mint erdők fái közé a síri csend, arca halovány, ajaka vértelen, egyensúlyából az idő kibillent. Összezsugorodik a hatalmas tér, kelepcében vergődik az oxigén, intermezzo vagyok, fáradt gavallér, árnyak suhantak át kéklő íriszén. Az összes szó leszegett [… Tovább]
Harcos szél támad rám hazafelé, tiszta esőkezdemény permetez, lépteimmel társalgok, majd lehull elém a tegnap, s mint régi ismerőst, letegez. Élem, ahogy élni illik az életet, furcsa varázslatnak hiszem, ha hiszem, senki nem magyarázta el a lényeget, szótlanul a hátamra [… Tovább]
Látom, ahogy a fény szabadon suhan, valami rejtélyes kíséri utam, nem értem a varázst, mi miért mozdul, rejtély, ha a kéz a kézért bolondul. Hallom, ahogy a fény hirtelen megáll, az idő fél, nélküle csak vegetál, nem értem, mire való [… Tovább]
Igen hölgyem, kerül kezembe napilap, olvastam, óg-móg a krumpli miatt a nép, hömpölyög az utcákon a szürke iszap, a cár egyet előre, kettőt hátralép. Higgye el, engem is zavar a dolog, bár, jelzem rám nyugtatólag hat a lila, engedékeny a [… Tovább]
* Zeneajánló: Money — L. Minelli http://www.youtube.com/watch?v=rkRIbUT6u7Q Mint megszállott hajszoltam a javakat, hittem édesen mérgező szavakat, idéztem sikító szemű szellemet, eladtam értük védtelen lelkemet. Most koldus kezem suttog ezer imát, dugába dőlt minden, nincs [… Tovább]
* Zeneajánló: Ave Maria – Sarah Brightman http://www.youtube.com/watch?v=5FKos-EUoQI#t=21 Nyárnak vad szele dorgálja arcomat, szemem elé kócosodik hajtincsem, életem vessző nélküli karcolat, tegnap még sóhajtott, holnapra nincsen. Füllenthetnék neked rózsa illatot, szelíden [… Tovább]