Hónap: 2014 december

Ma is aktuális Mozdul az óranagymutatója,balra az óév,jobbra az új,huszonnégy hónapösszefogódznak,tizenkét régi,tizenkét új. Tárul a lelkem,mégse eresztemazt, ami bennemszívbe feszül,múlnak az évek,s bárhova érek,messzire jutninem sikerül. Szól le az Isten,éljek e hitben,– esztendő sarjad,s várakozás,béke a porban,s terjed e kórbanöldökölés [… Tovább]

  Csak a szívem fogd meg, Isten, míg hangtalan félek, s rezzenéstelen arcomra gyűlnek a rossz emlékek.   Csak a szívem fogd meg, Isten, könnyeddé váltom magam, ha többé nem hiszem azt, hogy minden múltam vigasztalhatatlan.   Csak a szívem [… Tovább]

Franz Marcnak Fotó: Franz Marc: Kék lovak     hiába tennél zablát a fűbe nem legelné le Maria sem találta a kantárt leült csendben a lövészárok mellé kék volt a szoknyája és surrogott a fényben a madarak rikácsolása te tudtad [… Tovább]

Ma lassan ébred fel az éjjel, ólmos fáradtság ég szemében, bús, bolyhos-bársony pillantása, árny-rabló, csillagtalan ében.   Reszkető félálomkövekből, vastag vadrózsafalat emel, mögötte mindörökké nyíló gondolat virágokat nevel.  

  Megint panaszom van, Isten! Látod, mindig hozzád fordulok bizonytalanságaimmal, rajtad kérem számon kétkedő magam.   Egyszer – tán nem is oly sokára – meghalok, s még nem találtam meg a lényeget, talán a holnapot meg sem ismerem, mert mindig [… Tovább]

  Tán az örökkévalóság szedte csomóba álmait, s a feneketlen időben didergett a Nap, lehet visszafordult a halkszavú Isten, és bennem megtaláltalak. Most még  távolságod toporog itt, ím a véredbe csobbantam, lassan moccan a perc, ott vagy közeli és messzi [… Tovább]

  Itt járok a hullámzó dombokon,ennek a földnek gyermeke mindenősöm-rokonom, ezt a mezőt el nem hagyom.Ez a humusz ágyam és párnám,nagy fáradtságomat itt kipihenem,éltet, erőt ad, ha segít azakarat.Házam és hazám itt “vagyon”,s ha azt mondom, vagyon, jó apámra gondolok.Itt [… Tovább]

Beszélt és beszélt hozzám a születésnapján, én csak néztem őt és eközben íródtak e sorok a fejemben 2014. október 12-én. (A fotóm Velencében készült.) Ne mozdulj kedves.A főn szél festi pozsgássá arcod,alábukva melegséggel érint;Az csak én vagyok.Csalogány dalol árnyas pagonyban,gyöngéd [… Tovább]

Egy éjszakányi langy meleget rejtett, pont annyi toll volt benn, amennyi kellett, egy egész mesevilág megfért abban a fölém igazított éj-darabban, az angint anyám varrta dalba szépen, a leggyönyörűbb Singer varrógépen, s a gonddal fosztott, finom libatollak az álmok lassú [… Tovább]

  A  disznóólba  tükör  nem kell  –  egy  sem  kíváncsi  önmagára  –  őszintén  belenézni  restell,  meg amúgy  is  belepné  a  pára  és  a  sár,  melyet  mindenkire  felver  ( ahogy  tették  ezt  ősapáik )  este,  délben,  kora  reggel,  míg  önfeledten  dagonyázik.  [… Tovább]

Öreg háznak csontja ropog, benne a szív alig dobog. Zokognak az üres szobák, gyászolnak a rongyos ruhák.   Kopott gramofon dallama, régi titkokról vallana. Álmában a poros parkett, boldogan járja a valcert.   Csengettyű szól halkan, félve, karácsonyi dalt zenélve. [… Tovább]

    …. (Dehogy tudván, hogy szerelemtől sebzett szív varja!) Gyógyírt vagy biztos halált hozó, halkan elsúgott  döntésének szavát… nem is szólt ő,  még csak gesztust sem engedett, hogy kettejük valója ne bántsa annyira fájdalomtól sikoltó lelkedet. Hagyta, hogy látsd [… Tovább]

  kavicsok vagyunk az életpatak csiszolt nem jutunk el a tengerig  s a folyóban lelkünk elkopik átjárnak színes vonalak megannyi ásvány a keményebb megmarad ha levonul az ár mely partra vetett eltemet lecsiszolta pedig az éleket

Miért vagyok gyenge mások fájdalmas életén  hosszan merengve  … De hogy is te kerge ..!? Nem tudod hogy arra van a ne menj erre ..?? Jellemem szeleburdi szikár dalija … Van is belőle gyakori bohém en groteszk galiba…!! De mint [… Tovább]

    Mióta elmentél, csak összekapaszkodott álmok nehéz sóhaja kérezkedik valaha emlékeket dédelgető üres tenyerembe. Megfakult fénykép álldogál lesütött szemmel az íróasztal fényesre simított sarkán, a gyertya is elfeledte lángját, párnád még őrzi tavaszt idéző szerelmes ölelések illatát, és fehér [… Tovább]