Vers

Hagyjatok menni

,,A semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szeliden s nézik, nézik a csillagok.” József Attila         Elnyűtt gondoktól alattamhirtelen roppan össze az ág,nem bírja terhem tovább.Alá hull szédítő mélybe,belekorhadt a szenvedésbe.Szálkákat gennyez a [… Tovább]

Paródia

Rémségek evokációja

vadast eszeklefetyelekhal úszkorál a Balatonbavagyis nemszeretlek szerelmemsüt a nap valaholbékakuruttya festők szomjasakkócos vagyokzuhanytus meg bableveséletköhögök fáj a torkomaz az igaz hogyorbán haza     (2014. december 7. Pilla) Illusztráció: facebook/vicces képek, videók

Vers

másNap

„A semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szeliden s nézik, nézik a csillagok.” ( J.A. )     jár kel lent fent kint bent kifordít megtart elenged és én csak ordítom suttogom arcát karmolom szavakkal versekkel [… Tovább]

Vers

Cipőm

A temető sárga földje, Beleragadt a cipőmbe, Bétettem a sifonaljba, Többé nem húzom lábamra.   Ha mesélni tudna nyelve, Mutogatni a fűzője, Elmondaná víg életem, Azt, mikor még legénykedtem.   Táncoltam, vertem a sarkát, Míg Ő nyelte a bál porát, [… Tovább]

vegyes

Gulácsy

Kép: Gulácsy Lajos: Az Ópiumszívó álma     Lehet, hogy megroppanok a nyomás alatt lehet, hogy az első kába zuhanás után nincs mitől félnem kiesik a vakolat a rongyos ablakpárkány alól a fecskék betapasztják a kiáltás ütötte rést nem kellenek [… Tovább]

Vers

Ellenérdek

  „Ki mondja még, hogy lassú az öregkors lomhább ütemben él a vénhedő?Lám, ha kevés van már belőle, akkorfut leg kajánabbul a gyors idő.” Babits: A meglódult naptár     Ellenérdek                 Koosán Ildikó  Egyik nap épp, mint a [… Tovább]

Vers

Teknővájó

A nagy időben picinyét homályló alakkal bújik meg a teknővájó, nagy álmot élt, mint esténként a vén Hold, az étke sokszor móddal kent kenyér volt, jó hétre költözött az udvarunkba, és gyerekjáték volt néki a munka, ott vert tanyát az [… Tovább]

Vers

Julien Szabója

(Sorel – Lőrinc)   Nem titok és nem súgják, elébed dobva minden, válassz! Mit gondoltál éltedben szétszórva térben és időben – összes darabja itt, előtted; csupasz vagy felölteni? fázni fogsz, és dideregve halsz – de ha bármit magadra öltesz: korod [… Tovább]

Vers

Pillanatnyi varázs

      Lecsuktam a szemem lágyan, Azért, hogy belülről lássam A valót, mely mese talán, Mely számomra ma is talány.   Varázs volt az, langyos derű, Valóra vált álom-szerű, Melyet magamnak akartam, S szemhéjammal betakartam.   Örök életre ítéltem, [… Tovább]

Vers

És

Ősjelképek közé odavetve – ég és föld között a közvetítő feje és lábfeje leggyorsabb kapcsa: a fájdalom – testvériségünk titka, mi az anyagból jő, hogy legyen mit meghaladni, s ne jusson sehova.   Milyen más rátekinteni, mint belenézni, s átengedni [… Tovább]