Vers

Kereszttel hagylak itt

“Én meghalok, eressz el: Itt hagylak egy kigyúlt kereszttel, Mint Krisztus távozom. Megcsókolom az állad, Melled és két szent, puha vállad S rajtad ég a kereszt.” (Ady Endre: Kereszttel hagylak itt)   A csókokért átkozlak égő csókjaidért a könnyekért átkozlak [… Tovább]

Vers

Jégbe zárt világ

    Fehér halállal jött a tél, a szűzi-fehér hó helyett ónos esőt hozott a szél, s a kormos éjre ráhegedt.   Imára kulcsolt kezeken reményt remél az áhítat… miközben kint az ereszen a hízott jég halált itat.   Csipkét [… Tovább]

Vers

Karöltve

      Megírom az esőt, a karöltve röptetőt, hazáig. Belélegezni téged, zavaromban is megtalálni, miközben zsúfolódó csendjeink közt kacagsz, és kivirágzik a pillanat. Beszél a szám, hallod, hogy keresem a szót – az el nem mondhatót -, mennyi versen [… Tovább]

Vers

Kifordított filozófia

  “Minden halál az életre tanít”,talán várhatom, hogy fordítva is:az élet, a halálra.Álmomban, mintha közös pályára állna, hogy fényesedjen hitem a tudással:nem kell ellöknöm a jeges kezeket,játékuk vagyok, úgyis megunnak,csak dermesszenek. Van melegedőm szemnyitáskor reggelente,szemhunyáskor este: lakom.Egész része kényszerem, benneöltöztetem [… Tovább]