(avagy amikor Fernando Pessoát fordít József Attila) minden írásom fordítás,a biztosból hoz valamit át,amit nem ismerek. hogyha jól meggondolom,mit is merek, orrom vérecsak-csak elered, nem is kell más. csápjait ez a kor hiába,fölfele minek is nyújtaná,hiszen belülre se; [… Tovább]
emlék A felhők sóhajtása szelet, majd havat terített a tájra. Végre; nyújtózkodnak a hegyek. Talpunk alá selymesen lapul, a szél se lebben, ág se zizzen, léptünk is csak néha csikordul. Játékosan – hogy el ne múljon [… Tovább]
Egyedül vagyok, keserű emlékek kuporognak sötét ablakok alatt, küszöbről szökik a megunt pillanat. Álmok térdepelnek elém hajam kócolja egy gondolat, az ölelés fáradtan fordít hátat a mosolynak. Egyedül vagyok, már nem is álmodom, hisz hazudik valahány s bennem zokog hiányod. [… Tovább]
Szerdahelyi Istvánnak Koosán Ildikó Sz ázezer évig maradsz, aki voltál E sokszín világ nyitját feszegetve, R endszerbe fogni az értéket benne, D olgozol, s mindétig újabba fognál; A kit tudás hajt, tisztelnek az évek, H atártalan a távolság, [… Tovább]
Assisi Ferenc, s főként szent már nem lehetek, gyarló lelkem ellenáll a köszörűnek. De jó barátod lehetek még, igen. Lekéstem az ezerötszázas éveket, de itt vagyok most, neked, hogy szeresselek. Ahogy én tudok. Teréz Anyu sem leszek már, [… Tovább]
*szívemben a késő nyárbólcsak a pillanat maradtahogy a víz tükrérerácsodálkozott a napa hanga csend– a szinte már nemlét –a szótlan együttlétbenrejtőző emlék…velem maradsza szívemben hordalak*áradsz a délutánbólakár a nyári napde itt az őszaz esttelsárguló emlékés a perc szalads [… Tovább]
bazalt a szívem mészkő a testem lehet egy szobor vagyok fent Pestenlehet csak álom most operálodszétboncolod majd ha megtalálodde olyan kemény nem fogja bicskabár segíthetne egy tucat csicskaamint a vigyor szánalom kiülarcodon látom hogy rajtam derüla véső koppan [… Tovább]