Fordítás

Mariana Marin – Elégia

    Ó, Uram, bárcsak egy hegyi szanatóriumban pihenhetnék, rózsaszín és kék pirulák között egy átható fenyő-illatú szanatóriumban, puha szőnyegek, és elegáns, kellemes kis házastársi bajoktól neurotikus hölgyek közt. Lehetne nekem is traumám: mint a kanyaró, egy nyári zápor kopogása, [… Tovább]

Vers

A disznó bőrére

  A  disznóólba  tükör  nem kell  –  egy  sem  kíváncsi  önmagára  –  őszintén  belenézni  restell,  meg amúgy  is  belepné  a  pára  és  a  sár,  melyet  mindenkire  felver  ( ahogy  tették  ezt  ősapáik )  este,  délben,  kora  reggel,  míg  önfeledten  dagonyázik.  [… Tovább]

Vers

Öreg ház

Öreg háznak csontja ropog, benne a szív alig dobog. Zokognak az üres szobák, gyászolnak a rongyos ruhák.   Kopott gramofon dallama, régi titkokról vallana. Álmában a poros parkett, boldogan járja a valcert.   Csengettyű szól halkan, félve, karácsonyi dalt zenélve. [… Tovább]

vegyes

Álom a fenyőfa alatt

  Valamikor nagyon régen, az erdő szélén lakott egy kicsi nyúl egymagában. A házacskája mellett volt egy terebélyes, gyönyörű fenyőfa. A kis nyúl hallotta a szarkától, hogy december vége felé az emberek megünneplik a kis Jézus születését, és fenyőfát állítanak [… Tovább]

Vers

Tudd, hogy értsd …!

    …. (Dehogy tudván, hogy szerelemtől sebzett szív varja!) Gyógyírt vagy biztos halált hozó, halkan elsúgott  döntésének szavát… nem is szólt ő,  még csak gesztust sem engedett, hogy kettejük valója ne bántsa annyira fájdalomtól sikoltó lelkedet. Hagyta, hogy látsd [… Tovább]

Vers

Sors

  kavicsok vagyunk az életpatak csiszolt nem jutunk el a tengerig  s a folyóban lelkünk elkopik átjárnak színes vonalak megannyi ásvány a keményebb megmarad ha levonul az ár mely partra vetett eltemet lecsiszolta pedig az éleket

Vers

Levél hozzád

    Mióta elmentél, csak összekapaszkodott álmok nehéz sóhaja kérezkedik valaha emlékeket dédelgető üres tenyerembe. Megfakult fénykép álldogál lesütött szemmel az íróasztal fényesre simított sarkán, a gyertya is elfeledte lángját, párnád még őrzi tavaszt idéző szerelmes ölelések illatát, és fehér [… Tovább]

Humor

Év végi ökörködések

  Szőkék beszélgetnek   — És te mit kaptál ajándékba? — Egy kiskosztümöt. — Hű, az nagyon gáláns! — Korántsem. Elkértem a számláját és visszavittem.     Illiberálisok   Tény: mindenki illiberális, aki szeretne kitörni abból a kétségbeejtő csapdahelyzetből, amit [… Tovább]

Fordítás

Mariana Marin: Vers a szerelemről

Vers a szerelemről.     Néha megnézem magam a tükörbenlegyen valaki rajtam kívül még a házbanakit olyan rég óta utálokhogy nem tudok nélküle élni.Önismeretet formálni magunkról a legvégsőextrém állapot, elégedettség helyett- rossz álom.De, mert nem tudom máshoz hasonlítani, mint magzatvízbeli [… Tovább]

Vers

Torma

kis csippentés virsli mellé Nem ültettük, de évente kihajtott, gyűrt zöldellése hónapokig tartott, vad aromája beillett a sorba, mert kívánta az ecetes uborka, és néha, mintha csak véletlen tenné, beóvkodott a vörös cékla mellé, én kihúzkolódott fehér gyökerében, az erő [… Tovább]

Vers

Duzzognánk

Duzzogsz, mint apró gyermek Mondod, — most nem szeretlek Feléd nyújtom karom, s  Óvón átölellek   Duzzogsz, mint szerelmes kamasz  Félisten, gondolod, — nem érdekel Vigaszt adó karomban  Lelked békére lel   Duzzogsz, mert nem vagyok melletted Tudom, — most [… Tovább]