Fordítás

Homlokzatok*

  I. Az út végén látom a hatalmat hagymához hasonlít az egymást átfedő arcok egyenként leválnak…   II. A színházak kiürülnek. Éjfél van. Betűk lángolnak a homlokzatokon. Megválaszolatlan levelek rejtélye süllyed hideg ragyogásba.     I.   Vid vägs ände [… Tovább]

Vers

Nyaklánccá fűzted

Saját kép       Látod?bohócruhám virágzó tarka rét,mosoly ragyog a karcsú szirmokon,lótücsök húzza az örömzenét,álmok ébrednek régi kínokon. Érzed?bohócruhám virága mind kinyílt,bódító illat leng a mellemen,izzó pipacs vére hiába sírt,nektárgyöngyök ragyognak szívemen. Hallod?álarcom koppant; nézd: a földre hullt.Rizspor temette [… Tovább]

Vers

SZÖVEGTEST

Illusztráció: Ülö Pikkov “Testemlékezet” című animációs filmjéből       “Bíztunk a szavakban, mert másban nem bízhattunk.”  (Szántó T. Gábor)   Strófák. Verssorok. Sorközök. Szótagszám. Ez az otthon.Az élet erdeje helyén szórengeteg.A valóságban bárhol, bármikor kidőlhetegy fa. Ujjaim közt betűk peregnek. Szócsepp. Szócserép. Szótenger. Szósivatag. Ez a játszótér. Alany.Állítmány. Bővítmény. Szóvilág. Ahol a [… Tovább]

Vers

igen

– azért J.A. benne van, meg talán K.D. is – mert vannak a szép és jó dolgok. igen. és vannak a távolabbiak: a hegy, erdő, mező, tenger; a világvége és az út Hozzá, ami hátára vesz és visz, igen. a [… Tovább]

Vers

Mikulás – vagy más? –

Éljük újra régi álmunk,hogy a Mikulás hozzánk is eljön,értékeljük ablakunk csekélyét,s mit éjjel párájára teszünk: a puritán-csomagot;csodáljuk azt is, mit a ‘nehezen telt rá, de kellett, hogy a kis láb ne fázzon’ csizma rejt, az olcsót;emlékezzünk izgalmunkra,amivel vártuk a nagyhasút. [… Tovább]

Levél

E-mail mesék 3. (Az ajándék)

  Nagy örömmel olvastam leveled, amelyben az ünnepi ajándékozásról írod meg okos gondolataidat. Megható, hogy a többiek mellett, kishúgodnak olyan játékot szánsz, amely egyszerre több értéket képvisel. Ez az, ami miatt lelkesen támogatlak így, a válaszom keretein belül is. Ötleted [… Tovább]

Karcolat

Időn kívül

  Tikk…Takk…Tikk…Takk…. Itt ülök, csendben, félve minden mozdulattól, és várom, hogy soron következzek. Levegőt is alig veszek, mert ahogy kitágul a tüdőm és bordáim elmozdulnak, pokoli fájdalom kerít hatalmába. Ez a hely zsúfolásig tele van, minden szék foglalt, sokan állnak [… Tovább]

Elbeszélés

Karácsony a tanyán

  A tél igen keményen csikorgó hideggel érkezett. Tiszta, fehér paplannal takarózott be reggelre a világ. A nagy udvar közepén kicsiny tanyaház állt, körötte istállókkal, ólakkal. Hátul tavasszal metszett szőlővenyige halmazok, kukoricaszár-kúpok, és rőzserakások sorakoztak. Kicsit távolabb egy farakás is [… Tovább]

Vers

NÉPIESCH?

M. Laurens: NÉPIESCH? (Tiborc újkori sirámai) Hej kelmed pedig mit pöffeszkedik feszt ott fenn, és pocsolja nekünk az észt rocska-szám itt lenn. Kelmed még a csicset csak jó anyjánál szopta, mikor mi izzadtunk e földön robotolva. Lám fent cifrálkodik most [… Tovább]

Vers

Ha…

Nagyot markolnék Isten mennyei világosságából, ha lenne merszem… S egészen picike lélek-szilánkokat ötvözhetnék össze, galaktikusan fénylő szeretetté, ha volna glóriám…

Vers

szürREÁL

isten mielőtt isten lett pipára gyújtott önmaga zúgásában lebegni kezdett mint idővel buddha ő is mindfeletti akár a gyűrű ami legfőképp J.R.R.-t ölte meg isten máig pipál botanikus kertje mélyéről tőzegangyalok letépett szárnyai bomlanak fel szétszórva sáros tollaikat az idő [… Tovább]

Paródia

Élet — Halál harc

Paródia egy felvonásban   Szín: Kórterem, ágyban egy fekvő ember, mozdulatlan. Gépek hangja, monitorok. Az ágy jobb oldalán fehér ruhás éteri alak: A Lélek. Nézi a fekvő alakot. Baloldalon a Halál, fekete ruhában, kaszával. Kapzsin, sóvárogva lesi a fekvő alakot. [… Tovább]

Vers

Pár kérdés

    Könnyedén ír-e, mondja csak! Akár a sebes vízfolyás? Vagy majd csak kikel – a témát üli, mint kotlós a tojást?   S mikor ír? Ha bánat gyötri, fájdalma egy nagy óceán? Vagy ha boldogság ragadja, s száll túl [… Tovább]

Vers

Daninak A kép saját fotó   „Jó tudni, hogy   ötven felett is van élet” – mondta egyszer valaki. Néhány évvel a húsz előtt még nehéz ezt vallani; amikor a külsőt nézed, még a forma az érték, harmónia mit sem [… Tovább]