Bihari Csilla Rózália : Pillanatnyi varázs

 

 

 

Lecsuktam a szemem lágyan,

Azért, hogy belülről lássam

A valót, mely mese talán,

Mely számomra ma is talány.

 

Varázs volt az, langyos derű,

Valóra vált álom-szerű,

Melyet magamnak akartam,

S szemhéjammal betakartam.

 

Örök életre ítéltem,

Szív-szomjamtól nem kíméltem,

S halkan kattant a lakatom

A börtönráccsá gyűrt vason.

 

Tehetetlen rabbá tettem,

Lélekzárkámba vetettem,

Hogy magamnak mutogassam,

Bűvös ködben bámulhassam.

 

Éltetőm lett, önön erőm,

Védtem is ezért vakmerőn

A külvilág vad mocskától,

Múló élettől, haláltól.

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2014.12.07. @ 09:19 :: Bihari Csilla Rózália
Szerző Bihari Csilla Rózália 123 Írás
1995. Nagyajta. Aztán Sepsiszentgyörgy, Székely Mikó. Most Kolozsvár, végzős bölcsész. :) Több, mint tíz éve verselő. A helyzet egyre csak romlik. :)