Bihari Csilla Rózália : Pillanatnyi varázs

Nyomtatás

Lecsuktam a szemem lágyan,

Azért, hogy belülről lássam

A valót, mely mese talán,

Mely számomra ma is talány.

Varázs volt az, langyos derű,

Valóra vált álom-szerű,

Melyet magamnak akartam,

S szemhéjammal betakartam.

Örök életre ítéltem,

Szív-szomjamtól nem kíméltem,

S halkan kattant a lakatom

A börtönráccsá gyűrt vason.

Tehetetlen rabbá tettem,

Lélekzárkámba vetettem,

Hogy magamnak mutogassam,

Bűvös ködben bámulhassam.

Éltetőm lett, önön erőm,

Védtem is ezért vakmerőn

A külvilág vad mocskától,

Múló élettől, haláltól.