Bakos Erika Szerző
Vezetéknév
Bakos
Keresztnév
Erika
4 hónap 3 hozzászólás

  éji vizekenaz ég lezárt szemekönnyeket hullajts amíg földet érsikolyokat viszaz örökkévalóságbazöld zavarosságaelrejti az arcokrafagyott rémületet… ki tudja elfogadniaz elfogadhatatlantés ki adja visszaszájak sarkába a nevetéstszirénahangoktörik meg a csendetmíg Istenhezfohászkodnak a megmaradóka folyó áldozatot szedmajd kilöki magábólembertelenül…

5 hónap 8 hozzászólás

Míg e szempár botladozik, szobor-fehér arcod feltűnik éjszakáimban. Felriadok, meztelen talpam alatt nyikorog az idő. Érintésed nem ér el, hiánya miatt átszelném a lehetetlent, vagy összekötném az elszakadt távolság fonalát. Sodrásban élek, a nappalok monoton üteme és az éjek nélküledtelensége [… Tovább]

9 hónap 6 hozzászólás

Látlak minden éjjel, szemed csillagparázs. Közel és távol egy újabb találkozás. Érzem lassú szélben gyengéd ölelésed, veled ébred a Nap, bennem vibrál fényed. Erdő mellkasán, elbódít az álom, felsikolt egy madár, hiányzol, – fázom. A hajnal már vágtat felhő legelőkön, [… Tovább]

10 hónap 4 hozzászólás

tűlevelek végénkristályokká fagyottaz ég könnyerózsaablak mögötthiteket koldulnaka mindennapi hősökés feldíszített házakbanünnepre készülnekfekete ablakokon keresztülátvilágít a pénz szellememíg a városi park padjánnagy kupac rongyotlepett be a hófelette egy lélekbután nézelődikkápolnakarzatonHalleluját énekel a kórusodabenn Isten alszikés csukott szeme alatta jövő emberétálmodja   [… Tovább]

12 hónap 9 hozzászólás

  mondd anyám mit rejt a szemgödör ha a szájszegletekben kislányos mosoly hagyott ráncos éveket miközben rajtad a virágos nyárszoknya az ősz hideg kabátjává barnult és mit rejt a szív ha fele apámmal együtt rég köddé vált köszönöm hogy kicsit [… Tovább]

12 hónap 14 hozzászólás

Temetőcsend ölel körbe,könnyeket hullajt ez a nap,a múlt él, csírája összetörteszívem – időnként kifakad. Csipked a novemberi szél,kabátba bújtat szomorún,a gyász ilyenkor napokig kísér,kezemben apró koszorúm. “A gyertyák csonkig égnek.”Érzem, hogy fogod a vállamat,még nehezek a nélküled-éjek– tépkedem angyalszárnyamat.   [… Tovább]

1 év 6 hozzászólás

  Néha hangos bennem a gyermek, a sokszor dacos, csintalan kislány, ki kora reggel kiugrik az ágyból, és este későig integet egy sziklán. Tegnap még emlékeket gyűjtött, kortalan lelke szabadon szárnyal, hintázik, vagy épp felnőttet játszik, összekötött múltja úszik az [… Tovább]

1 év Nincs Komment

      Ősz érkezik hangtalan, lent az avar rézarany, rőt kabátján a falevél, dülöngélve földet ér.   Magot szór a talajba, levélpaplannal takarja, évszak fordul újra el, tavasszal mind újra kel.   Míg imaszékén térdepel, lassan mindent dér lep [… Tovább]

1 év 4 hozzászólás

    Ezüst kulacsból kortyol a hold,földre cseppen mézízű bora,valahol vidéki blues zene szól,    hallom, hangodat már soha.      Andalít a dallam, a teraszonkefevirágok merednek az égig,éjjel mellém ülsz, – hagyom.Lélekkarod rajtam felébredésig. Reggel majd verssé írlak újra,benne izzik minden szenvedély,s [… Tovább]

1 év 2 hozzászólás

    Ahol a szivárvány földet ér, Isten hajol le közénk újra és újra. Szemében ott a kétkedő keserűség könnye, hogy volt-e értelme ennek az egész teremtéselméletnek… Ám amíg napsugár fénye játszik egy kakaót szürcsölő édes gyermekarcon, vagy virágsziromra esett [… Tovább]

Bakos Erika Szerző még nincsenek barátai.
Minden szerző, lektor, adminisztrátor csoportja.