Múltidéző
Koosán Ildikó
Minden igyekezetem összeszedtem, kutattam
emlékezetemben múlt idők karácsonyára
összpontosítva, s amíg díszeket raktam
a fára, emlékképek egymásutánja tűnt elő;
láttam anyámat, ahogy magán is túltevő
szorgalommal készült az ünnepfogadásra:
padlót súrolt a szobába’ rongyszőnyegek
száradtak kinn a fagyon, friss függöny
lógott az ablakon; a munka két nappal ünnep
előtt tetőzött, sütött a jegyre kapott lisztből
kenyeret, tortát, titokban, éjjel szaloncukrot
főzött, hajnalig apámmal, ollóval rojtozott
krepp- papírdíszbe csomagolták; háború után
életért, ünnepért küzdeni kellett, az jutott,
ami saját erőből tellett, szeretetből adhattak
csupán számolatlan; lélekben mindmáig
csodaváró kisgyermek maradtam, aki gyanta-
illatú karácsonyfa mellett ámulattól tágra nyílt
szemmel keresi, az angyal vajon hol, merre
ment el, mikor ajtó, ablakok zárva, s kint a
téli világban dél óta sűrű pelyhekben hull a hó.
ma minden igyekezetem összeszedtem;e technika
nyújtotta kényelemben, ebben az egyen-világban
megvehettem épp, amire vágytam igényem
beosztva, bár költhetnék többet, volna miből;
áldja az Ég haló porukban Őket, a semmiből
ünnepet teremtőket, a szegénység felett szívvel
uralkodókat!
Angyal! Ajándékozd ma nekem a múltat!
2013 december 24
Legutóbbi módosítás: 2014.12.23. @ 11:55 :: Koosán Ildikó
