Maretics Erika Szerző
Vezetéknév
Maretics
Keresztnév
Erika
3 hónap Nincs Komment

Kőanyám sziklalánya vagyokhatalmas árnyéka borul föléma nap vakító tűzébe nézekíriszem sűrű vértől iszamosszürke foltot táncol a világde fantáziahon azúr földjéreanyám kő törmelékét szórjabársonytalpam alá sárral tapasztja a hiánytrepedéseiben könnytükör.

10 hónap 5 hozzászólás

A fenyőkön túl ott a másvilág, el kell érnem. Lerúgni a mérföldes vétket, a gonosz szavak ártalmát, bűvész trükkel tüntetni el szeretteim fájdalmát, kisdedem pufók testében múlatni magam, a kötődés hártyája, kő, ha hagyom, vagy akarom. Csillagban akarom látni magam, [… Tovább]

11 hónap Nincs Komment

    Nézem a filmet, darabos emlékeim, színes diák záporoznak a hold alatt, jégeső veri a nem létező arcokat, tenyerem gödrében az évek múlnak.   Sebes suhanás, a sose-lesz jövő felé, a széltől görbe háttal rohanok, s míg kusza gyökér [… Tovább]

11 hónap 12 hozzászólás

  Hároméves, mikor testet ölt benne a félelem. A pince, mert az sötét és nyirkos, mint apa keze, mikor úgy ér hozzá éjjel. Arca kavargó massza, szája mély üreg. Félni kell. Kis karja tehetetlen kaszál a sűrű rettegésben, anya sem [… Tovább]

2 év 4 hozzászólás

    Amerre járok remeg a föld, mély szakadék ásítja léptem nyomát. Arany-tollú sólyom szárnyal fönt, szeme az enyém, vele látok csodát.   Levegő-járó csizmám szakadt, a vándorló szél árny-hajamban lakik, kalászok sóhajtása maradt, az északi fényt altatom hajnalig.   [… Tovább]

3 év 6 hozzászólás

Az időtlen föld újra aludni készül,bölcs, ezeréves fák görnyedten hajlongvaholt leveleiket áldozzák a szélnek,majd bonyolult gyökér lelkükbe fordulnak,ott lent biztonságos meleg álom ringat,szikrázó napok narancs emléke éltet. Patak fölött varjú száll, csőrében dió,szárnyain az őszi napsütés indigó.Társait követi, hosszú út vár [… Tovább]

3 év Nincs Komment

Bősz, sárga ördög ne bámulj,a vörös sors szemaforja vonatot vibrál,így pörgök, forgok kajánul,idő-rendőr penészes jegyzettömbbe firkál. Légy angyal, el sose árulj,titkos emlékkönyvedbe, kérlek csak nekem írj,Chaplint utánozd silányul,bolyhos bársony bábszínházban piruettet sírj.

4 év 4 hozzászólás

    Mára hirtelenül elfogytam melletted.Száz kilométer per óra sebességgelfutottál az ős belváros utcáján el,fás elmosódó, lihegő emléknyelvvel.  Ó, milyen érdes-félős az emlékezet.Rügyekről lecsorgó károk, édes átkok,Talán ez most egy élősködő fejezet,kis álmos álmaim otthonomban vártok.        

4 év 8 hozzászólás

    A karma végső lépcsőfokán állok, még érzi pelyhes nyomom a föld, tik-tak, pók szövi szarkaláb hálóját, cigány lányka hosszan jövendölt.   Veszített lelkeim, odaát vártok.   Roskadt ágak vagytok szerte-szét, korhadok én is zúgó szellemerdőn, a szertelen konstans [… Tovább]

4 év Nincs Komment

  A hajnali utca bíbor kosztól fénylik,aszfalton szívforma mélyedésben gyűlik a poshadó pocsolyavíz,egy ablakból csirke csont hullik le éppen. Háztetőről vezetéket lóbál a szél.ázott újságok jelzik az utat,szemérmetlen hirdetik magukat,rozoga babakocsiból egér inal.  Kukánál cigány asszony ócska rongyokkal,szürke arca omladó vályogfal,öklében [… Tovább]

Maretics Erika Szerző még nincsenek barátai.
Minden szerző, lektor, adminisztrátor csoportja.