Maretics Erika : Ébredő éjjel

Ma lassan ébred fel az éjjel,

ólmos fáradtság ég szemében,

bús, bolyhos-bársony pillantása,

árny-rabló, csillagtalan ében.

 

Reszkető félálomkövekből,

vastag vadrózsafalat emel,

mögötte mindörökké nyíló

gondolat virágokat nevel.

 

Legutóbbi módosítás: 2014.12.30. @ 17:38 :: Maretics Erika
Szerző Maretics Erika 205 Írás
Ember vagyok, büszke lény, egyetlen a föld kerekén.