Thököly Vajk : Padlásszoba


 

Fillérekért bérelhető

padlásszoba,

Nyikorgó édenkert magányos

költőknek,

Gyűrött rímek, papírlapok

sorakozva,

Petróleumillatban derengő

fények.

 

Bekopog a holdsugár

az ablakon át,

Padlón ülve egy-két üvegbort

megisznak,

Így mulatják homályban át

az éjszakát,

Lehet, hogy egy erkölcstelen

nőt is hívnak.

 

Ki csak térdel, verset nem olvasott

soha,

Elől a sors, hátul a Hold

simogatja.

(szomjúságát, társaságát csillapítja)

 

Éjfél után, kinn az utcán

oly nagy a csend,

Lehunyja szemét a városban

sok ablak,

De a költő kisszobájában

fény dereng,

Messziről látszik, hogy odabenn

vigadnak.

 

Újra kopognak, megjön

az utcazenész,

Otthontalanságában aprópénz

zörög,

Köszönti a három kedves

ismerősét,

A holdfényt, az erkölcstelen nőt,

a költőt.

 

Ő is leül, gitárjával

a padlóra,

Elől a lány, hátul a Hold

simogatja.

(szomjúságát, víg magányát csillapítja)

————————-

Vajk, te az a típus vagy, aki képes felismerni a gesztenye lelőhelyeket és ki is kaparni magadnak a gesztenyét. Ez így is van jól. Viszont a siker nem jár kézen fogva a fejlődéssel. Nem szabad beleülni, mint egy kényelmes karosszékbe. Nagyon jó ötletek, hangulatok bújnak meg ebben a szövegben, de hogy jön össze stilisztikailag de akár hangzásilag is a következő: holdfény, erkölcstelen nő. A nő, ráadásul néha lány, ami teljsen más életkort, minőséget takar. Erkölcstelen nő… az pedig micsoda, kicsoda? Erkölcstelen a sarki zöldséges is, ha rendszeresen megpróbál átverni, amikor mégi nekem a mákot és a diót. No és ilyen rendőrségi jegyzőkönyvbe való szárazság: két ismerőse…? Hol itt a vers?

Üdv: NHI

 

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Thököly Vajk