Vers

Menekít?

  – Madaram, madaram, hova, hova, hova?   – Magas fák tetején ágak, lombok boga…   – Rád találnak ott is múzsátlan kesely?k,   kiknek nem a szellem fontos, csak a bet?k!   ?k szereplésvágyból tetszelegnek, noha…   – Madaram, [… Tovább]

Vers

Depressziós önarckép

        arcomon ráncosak a napsugarakhajamon festett porfelh? orromra akasztva a gondszememben cseppk? a jöv? savanyú múlt a számra ülttikkel rajta a csend nyakamról a lelkiismeret-lávabeleömlik testem vértavába b?römön a jelen szennyes ruhájabeáztatva szívembe

Vers

Búcsú

Tegnap még csend volt, ma a betegBútorok másként várják az éjszakát.Ezernyi gondom volt, tehát levetettem:Kabát nélkül megyek a viharban tovább. Serceg? tollal agyamba vésem,Hogy elhiggyem akkor is, ha nem tudom.Kalapom a szél viszi, nem futhatok érte,Nem sírhatok érte. Most már [… Tovább]

Novella

Elfogultság

*         Mostanában egyre többször utazom busszal, mióta időmilliomos lettem, nem kell bevágnom magam a kocsiba, ha vidéken kell valamit elintézni, megtehetem, hogy igazodom a menetrendhez.       Ma is így tettem: várakoztam a járatra, amikor [… Tovább]

Vers

új holnap

mindent elmondtam neked már s mindent elmond hallgatásod nem vár miránk nagy okfejtés nem kergetünk délibábot   kezedre nem fonom kezem hangod elhordják tegnapok mi összeköt eltemettük  és építünk új holnapot    

Vers

Józan tisztaság

Kép: Horváth Piroska       Aki nyitott a szóra szót a csendből is merít mi szívében lappang csak érez s mint a méh nektárt gyűjtöget éltető ízeket ha megbántották egy csepp is elég a feledéshez   Nem szól hagyja [… Tovább]

Vers

Depressziós önarckép

                                             arcomon ráncosak a napsugarak                                                             hajamon festett porfelh?                                             orromra térdelt a gond                                  szememben cseppk? a jöv?                                             savanyú múlt a számra ült                                      tikkel rajta a csend                                         nyakamról a lelkiismeret-láva [… Tovább]

Vers

Szesztestvérek

      Szesztestvérek   Alagsori söntésben, dohos állott leveg?ben esetlenül tántorog egy itt maradt él? kövület.. Kocsmaszagú magányában megért? társat keres, s a hátsó sarokban máris valaki feléje integet. Opálos pupillái vették a jelet, elbotorkál felé.. A gyatra, zavaros [… Tovább]

Vers

AZ ÖLELETLENEK

Egy gyertya mit sem veszít, ha meggyújtanak róla egy másikat.   I. Ratkó József   Az öleletlen asszonyok szívéből a jóság kifogy, szemük begörbül, lesz karommá, parazsuk ördögi korommá…   II.   Horváth István   Az öleletlen férfiak lelkéből az [… Tovább]

Esszé

Virrasztás

  „Uram, tégy engem a te békéd eszközévé, hogy vigasztalást tudjak vinni oda, ahol szomorúság van, hogy er?t tudjak vinni oda, ahol csüggedés van” /Szent Ferenc/   A tragikus Trianon 90. évfordulója el?tt figyeltem a híreket. Örömmel láttam, hogy sikerült [… Tovább]

Egyéb

Olyan, mint egy liget

Igaz történet       Azt hittem, a szívem megszakad, mikor egy ismeretlen nénivel szóba elegyedtem egy egészségügyi központban. A minap kivizsgáláson voltam a hozzánk közel lév? intézményben, mert rozsdásodik az órám kereke, mármint a biológiai órámé. Nem kellett sokat [… Tovább]

Novella

Csendháborítás

      Lemenőben volt a nap a meredek hegyoldal fölött, még bevilágította utolsó sugaraival a völgyet, aztán nyugtában a hegy fokozatos árnyékával takarta be. Ifjúként ritkán vágyik az ember olyan igazi, csendes nyugalomra nyaralás közepette, de a nem túl [… Tovább]

Vers

Travel

Föld körüli útra indultam a reggel,holnapra újra itt vagyok!…Ez így van, mióta megszülettem,és így lesz, míg élek,– s a Föld forog.

vegyes

Aletta Apáczai Erdélyben

      Isten hangjában rezg? frekvencián remegsz, s éled veled a lehet?ség, te vagy a tudatos akaratlan, ki mozdítja az üresség ajtaját.   Te vagy, ki a képzelet lapján formába öntöd az alakzatot, s megfejtett talányként lebegsz az igaznak [… Tovább]