Három magányos sorsról írok, az elsőben egy reménytelen, kilátástalan, beteg ember küzdelmeiről, a másik kettőben a magány ellenére megtalálták életük értelmét, találkoztak olyan társakkal, felemelő élményekkel, amelyek elviselhetővé teszik szegénységüket, mert nincsenek többé egyedül. Magányosan Varjak lepik [… Tovább]
Határtalan kegyelmed indultam hozzád sötét éjszaka óceánokon érted átkeltem azóta tízezer nap s éj telt el vándorlásom telve félelemmel hold ezüstje kísérte utamat barlangok mély homályában ködöt szurkáltam sajgó szememmel sziklák peremén is kerestelek havasi mez?n kékl? [… Tovább]
* A nyár régen véget ért, kezdődött az iskola, jöttek az őszi hideg szelek, esett az eső. Végre elérkezett a december hatodika, vele a várva várt Mikulás is. Panka idén egy hétig együtt nyaralt Erdélyben a Mikulással. [… Tovább]
A Tisza-tavi Ökocentrum Parkot látogattuk meg. Utunk során elgondolkodtam a természet csodáin. A vizek óriásait, törpéit, tündéreit felfedezhetjük a legparányibb tócsában, csermelyekben, gyors folyású hegyi patakokban, folyókban, tengerekben és óceánokban egyaránt. A pici patakok forrásainál már megtaláljuk az [… Tovább]
/regösének/ Örökké ég a szent t?z, azt senki nem gyújtotta meg, mert már égett, amikor az els? ember mellé ült. Oltatlan aludnak, mert a természet gondoskodik arról, hogy nem kell eloltani, mert ha arra már nincs szükség, elalusznak, hamvába [… Tovább]
Húsz éve elhatároztuk, hogy minden évben találkoznak a régi egyetemi társak. Szinte mindent tudunk egymásról, hiszen ez az évfolyam olyan összetartó közösség, hogy a negyven f?s összejöveteleken ott vannak a házastársak, néha a gyermekek, unokák is. Az ország [… Tovább]
Csendes imádság szól a patak partján, a füzek bólogatnak felettünk. Kékszárnyú szitaköt?k kerget?znek, rigók füttyögnek, mátyásmadár rikoltoz, a közeli kis tó fel?l békák brekegése hallatszik. Gyíkok sütkéreznek a sziklán, az alkonyat melegében; mádkoznak a sáskák, térdelnek, mint kispapok az [… Tovább]
Ne hagyjuk! ne hagyjuk veszni erdeinket ?k segítették eleinket fáiból lett bölcs?nk koporsónk szék asztal ágy édes otthonok ízes gyümölcsök enyhítették szomjunk vadjaikat elejtvén gyomrunk éhsége csillapodott fáradó testünk elnyugodott lombsátor alatt heverészve felnéztünk [… Tovább]
A Szamos menti Kolozsvár harminc év után ugyanúgy fogadott, mint amikor el?ször látogattam ide. Ódon házai közt, vénséges macskakövein lépkedve, várának magasából lenézve, gyönyör? ?si templomainak h?vösében, parkjaiban üldögélve vagy nagyjaink szobrai el?tt meg-megállva, felidéz?dtek múltunk emlékei. [… Tovább]
Húsz évvel ezel?tt elhatározták a Sopronban végzett erdészmérnökök, hogy évfolyam-találkozóikat ezután évenként rendezik meg. Az ország szebbnél-szebb tájain, feleségekkel, férjekkel kísérve rendszeresen összejöttünk. Ahogy engem is mindig hívnak közéjük, a párom is jön a könyvtáros találkozókra, utakra. Úgy ismerjük [… Tovább]
