


exit és kinyílt az ajtó. néhány viszkis üvegre számítottam. levél xanaxra. szanaszét. nyugalom. kintről hallottam. lélegzel. deméghogy. hanyatt. a földön. húgy. eláztál. szívem. már megint. halálhörgés. de ezt még nem tudom. faszér kellett már megint. kurvára ekkora egy hülyepicsa [… Tovább]

Arra gondolt, most az egyszer ő is megcsinálja. Úgy öltözik fel, pontosabban vetkőzik le, ahogy neki nem lehet. Bátorság, kisanyám! Oly sokan túlélik. Lépjünk ki a nyakigzártság komfortzónájából, mutassuk másik arcunk. Arcunk? Lesz, ami lesz! Ha kokottnak kell kinézni ahhoz, [… Tovább]

mintha felhívnék akárkit ti régiek közül édes öregem kezdeném komolyan képzeld odáig jutottam itt abba is hagynám fennakadva generációk közé − feszülten − szóval csak annyi a rossz bort nem tudom már meginni jelentsen ez akármit

18:25. Felkészülés. Felhajtunk egy pohár bort. Vöröset. Ha csak Sangria van, akkor azt. Nem érzünk semmiféle kellemes bizsergést, amely el szokta önteni az embert az első pohár után. Nem. Ez most nem erről szól. Lehajtjuk, mintha valami keserű gyógyszer volna. [… Tovább]

ez az óra. ajtónyílások órája. a lehetek tánca a nem-lehetekkel. leheletekkel nyílnak az ajtók. huzat. hiányod átjár, mint huzat a házon. huzat repít a házon túlra. húz. maraszt. az ágyneműhuzat, a szakadt. nem használom, de harminc éve őrzöm, mint használhatatlan [… Tovább]

hát (-tal nem kezdünk mondatot, dehogynem)hát nem most volthogy elmúltam negyvende most van itt időperc pillanat(de ne ragozzuk továbbmert ez líra – -i éntán egészen az)hogy hogy’ is nemmondjuk kiolyan bölcs lesz az embertán gondolja magáts bonyolítja a mondandófonalát szépen [… Tovább]

http://www.baka.hu/aeneas-es-dido-942 a borszínű tengeren száll sóhajom utánad – pernye a széllel te gyáva idegen istenekre küldetésre fogod sorsod s gyeplőjét csuklód helyett nyakam köré tekered teljék hát a kamra hűvöse megannyi majdani holttal vérüket én-hazám forró homokja issza vissza otthont [… Tovább]

a borszínű tengeren száll sóhajom utánad – pernye a széllel </

kötelet k&ou

Judith Leyster – Nevető gyermekek macskával 1600-as évek …milyen szép minden – gondoltam erre a minap itt a házak betonudvarán is mennyi virág hajt milyen szép az ember – gondoltam erre a minap itt a gyerekek is olyan szelíden játszanak ahogy a [… Tovább]



