Úgy hírlik, átjött ide messzi földről,
hogy színt adjon a különös gyönyörből,
de itt dajkálta nagy időt az élet,
és addig nőtt, míg világhírűvé lett,
itt próbálgatta ki a szegény ember,
mit praktikál az olcsó ételekkel,
s mint párává a hajnal-könnyű harmat,
úgy változott át született magyarnak,
itt fürdőzött az ömlő napsugárban,
és érett ízessé a sárga nyárban,
hol szelíd volt, hol tombolt benn a vadság,
az értő kezek lélegezni hagyták,
de vége szakadt a szabad világnak,
fölfürtözték, és telt ideig száradt,
s a várakozás csöndjét megteremtve,
ott világolt az eresz alatt rendre,
kivárva, míg a turul madár fölszáll,
a piros hús, a fehér mag, a zöld szár,
sok nem íródott meg az ezutánról,
a simogatóról, a piros lángról,
a fölé borult vászon-tiszta égről,
a szerelemtől ittas lüktetésről,
de mindezekből termetes darab van,
a három színű, szalagos csomagban.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:53 :: Böröczki Mihály - Mityka
