Vers

Octavian Goga: Egy elkésett faág

-fordítás- Láttad-e már életedben,ahogy leszáll az ?sz, sápadtan,egy lemeztelenített kertbe,hol ujjászületését élte egy elkésett faág virága? Nem álltál-e meg ott, az úton,megérteni: miféle titkot-mit nem láthat bölcs gondolatod,-rejtenek e fázós szirmokha felh?k takarják a napot?… S ahogy itt állsz, mint [… Tovább]

Novella

Mellékvágányról is indulhatnak vonatok IV.

*                                                     IV. Szappanbuborék   Amikor a szőlőben levő házat rendbe tették, kiköltözünk hármasban: Anyuka, Apuka és én. A szobában, ahol addig laktunk, Imre bátyám megnyitotta a rendelőjét. A névtábla helye a kapu mellett, a falon még most [… Tovább]

Vers

ZIVATAR

  Szétfeslett a nap korongja –darabjait elnyelte a sötét – könnyét szórta avilágra, ahogy zokogotaz ég. Csendesen áztatta a földet,lassan gy?lt, gy?lt a víz,tet?n csorgott,s úgy okádta a csatorna,mint lelkem a kint.Sáros mocskát széthordozza,a felduzzadt patak,. Lelkem terhét cipelem én [… Tovább]

Vers

Kit sértetek?

  Kit sértetek itt Ti kísértetek? Nevetve féltetek és Félve nevettetek. Pokol tüzében égtetek, Kegyelmet kértetek. Sikoltva égtetek, Félve szerettetek és Szeretve féltetek, Angyalszárnyat kértetek. Mindig másért éltetek? H? szerelmet kit?l reméltetek? Szívekben égtetek, Remélve féltetek. A lét küszöbén Mégis [… Tovább]

Novella

Késeit sirató

Halott Ember Ritkán Táncol   Tett vett az udvaron, monoton egyhangúsággal söpört. Nem gondolkozott, nem tervezett. – A rohadt kurva anyád! Erre már felkapta a fejét, megállt kezében a söpr?. Nem a mondat volt, ami megzavarta egykedv?ségét, inkább a hang, [… Tovább]