Sorsok
Hol szükség van és kell a kell, hova jó szó sosem jut el, hol az élet szükséges rossz, hol az ember bútól gonosz, hol a gyermek nem kell, csak van, mosolyt nem lát, csak álmaiban, hol a kéz üt, nem símogat, [… Tovább]
Mi történt velem?!
Mégis mit akarnak t?lem?! Állandóan engem szólongatnak, de nem értem mit akarnak. Hogy nézzek már rájuk… Szólaljak már meg az istenért… Mégis mi történt velem? Hallom-e ?ket egyáltalán? Sokan vannak, nem is ismerem ?ket, akkor meg mit akarnak t?lem? Mi [… Tovább]
A gyermekkor vége
Hideg reggel örjöngve ordítom: ne még!!!De csend, egyedül állok.Kezemben a telefon.Mintha minden rossz hírért ? lenne a felel?s,földhöz csapom.Kocsiba. Egy perc és ott vagyok. A ház ahol játszottunk nevettünk,most megdermedt.Feltépem az ajtót, megtorpanok.Ott fekszel fehér leped?n, ünnepl?ben.Anyám összekulcsolta elgyötört [… Tovább]
Csend
Voltak, kik olykor elhitették:Velem vannak, s örök talány,Ágé, vagy a hulló levélé –S én ág vagyok-e – a magány. Nincsen már szívemben olyan éj,Melyen napként hajt zsenge ág.Mint igazgyöngyre a kagylóhéj, Rámcsontosult a némaság.
Szentestékre örökül……
Emlékszem. Csonttá fehérlett ujjaid mégszorongatták sorsod üvegbe zárt mámorát.A fák még ?riztek valami furcsa danát,s a szél avarral tömte a nagykabát zsebét. Hat évem minden álmával zokogtam mesét,felolvaszthatatlan szíved talán még dobbant.Csak egyet, én örökre ?riztem titokban,ám menned kellett, [… Tovább]
A kis nyelvőr – Kökörcsin
Szervusztok Nyelv?rök! rülök, hogy olyan sokan eljöttetek és benneteket is üdvözöllek otthon a tévé el?tt. Akkor kezdjünk is hozzá, jó gyomlálgatást! Tudjátok, anyanyelvünk díszkertjében annyi minden megterem, jó is rossz is egyaránt. Az édes gyümölcsök, a fanyar bogyók, a f?szernövények [… Tovább]
REKVIEM
Rekviem Kih?lt várótermek mélyén Koszos padok tövében teng?dve. Az ember nem Remél, Szép holnapot Az éhesség és hideg, elgyötri vágyait s eltörpül szívében a világ Baja, nincs jöv?je. Csak múltja s jelene – mely csak [… Tovább]
Kritikus szemekkel – Jodieline: Az átok
Aki olvasta Jodieline eddigi írásait – nem csak itt, hanem egyéb helyeken – az nem nagyon lep?dik meg a novella végkifejletén. A kezdeti feszültség egyszer?en magának követeli a váratlan megoldást, a fordulatos és szinte fantasztikus véget, amely csak afféle romantikus [… Tovább]
George Bacovia: Semmi
-fordítás- Mily bánat olt,maradniakarniazzal, ki holt. Mily lendület,örökrebelépve,egy sírgödörbe. Mily hasztalanélni,vélni,hogy vége van. Egy szó mi vár…rejtélyaz ég,s föld egyaránt. Nihil Ce trist amorSÃ?Æ? vrai,SÃ?Æ? stai,Cu cei ce mor. Si ce avântSÃ?Æ? treci, Pe veci, Într-un [… Tovább]
Részeg vagyok…..
Mámoros bús fejem nyúz,részeg vagyok.A bor s a blues az útra húzha maradok, meghalok.Még ülök. Kocsmában nyert,keser? öröm.Kivénhedt kurva, gondolat gyötörs pár törött m?köröm.Uram, te költ?nek küldtél ide?vagy hallgatva halnimikor szólni illene?hát nem akad emberfia, kiordítana, micsoda demokráciaaz, mely térdeket [… Tovább]
Hóvirág-mosolyom
arcomon a könnyáztatta bánatom nyomán dacolva nyíló, fagyos jégvirág- fájdalom. Nagyon fáj, mégis hagyom, hogy jégvirág helyett arcomon kinyíljon végre tavaszt üzenő, fénytől éledő, riadt hóvirág – mosolyom.
Fölolvasóest
Február 12-én, 19 órakor rendezzük a következő fölolvasóestünket az Erzsébet téri Gödörben. A tervezett műsor: HORTOLÁNYI GÁBOR / történetsíró: Felkészültél? MATOS MAJA: A bosszú BLAZSEK ATTILA: Emlékek otthonról GÁMENTZY EDUÁRD: Ahogyan régen MAGYAR CSABA: Megáll az ész VÉKONY ANDOR: Haikuk a télről FEHÉR MIKLÓS: Éjjelünk ARANY TÓTH KATALIN: Bezárt [… Tovább]
Elitiskola
Egy lépéssel a többiek el?tt. Kedves Szül?k! Örömmel értesítjük Önöket, hogy gyermekük felvételt nyert nagymúltú intézményünkbe. Iskolánk az elmúlt évtizedekben oktatási rendszerünk etalonjává vált, hosszú ideje diákjaink hozzák el a legtöbb helyezést az országos tanulmányi versenyekr?l. Tanulóink itthon és [… Tovább]
Herkules titka
Abban az évben nagyon hamar kezd?dött el a nyár. A hosszúra nyúlt matematika órák alatt majd meg lehetett sülni az ablakok közelében, de azok hiába is voltak nyitva, mert a rojtos vég? függönyök élettelenül lógtak a mozdulatlan leveg?ben. Legyek sütkéreztek [… Tovább]
Mosoly
Szívedet szaggató ördög Lassan, mélázva tolta a biciklit, alkoholtól g?zös feje húzta lefelé a zúzott-köves talajra. Azért egyenesen járt, bár néha a kopott járgányra támaszkodva, magában morogva: – Berúgtam, na és? Bassza meg! – szeme felvillant. – Úgysem vár [… Tovább]
Visszhangzó őrület
Visszhanzó ?rület Fényt tükröz? szoba. Liliom illata. Kristálypohár. Ezer ég? gyertya. Kietlen, csillogó, üres éjszaka; A végtelen térben, lelakatolva. Hallagtok, a csend is mozdulatlan, Gondolatom szól csak; újra s újra… Koccintok hát Vele, iszom sorsomat, Édes, [… Tovább]
Csak egy kérés….
Még nem lehet tudni, De talán érdemes…. Egyszer sóhajts egy nagyot hunyd be a szemed, legyen könnyelm? a lelked.Gondold, hogy talán megteheted.Ne riasszon erkölcs, b?ntudat és korlát !Az egészet, mint egy álmot éld át ! Kóstolj meg [… Tovább]
Gesztus-szótár
Tizenhét éves. „Bözsi néni nem szeret engem" – mondja halkan, mint aki nem kommunikál, csak (akaratlanul) hangosan fogalmazza meg a gondolatait. „Látom a szemén. Ahogy néz. Somfajit szereti, amikor ?t kérdezi, tényleg kíváncsi rá." Hallgat. Ingatja a fejét. El?ször jobbra-balra, [… Tovább]
Virtuózok
Ahogy megáll a jégen, elhal a tombolás. Csend van egészen. Szinte hallani a szívdobbanást. Lopva megszólal a MŰ: fájdalmas hangú, csodahegedű. És kezdődik a tánc: elsöprő erejű, igazi románc! Egyre gyorsabb a vonó, lendületesebb a tánc, hihetetlen, magával ragadó, [… Tovább]
Csak veled
Csak veled és benned élek, Csak neked és érted élek, Csak érted és veled halok, Nélküled már nem is vagyok, Elveszett világunk árva, Árulásnak nagy az ára, Lelkem lelkedért cserébe, Adtam a pokol tüzére. Lelkem tiszta, szívem [… Tovább]
Hóvirág
* Ma reggel egy kicsi lánytól hóvirágot kaptam. Sarkunkban van még a nagy tél, de ő már kipattan. Üzenet a várt tavasztól: megérkezik gyorsan. Bár hírnöke szerény, fehér, büszkén áll a hóban. És most itt van az [… Tovább]
Mégis
Hideg reggel, dermeszt? érzés, bénító látvány. Tisztaszoba, asztalka pohár, tusádnak nincs nyoma. Vesztettél?! Két év: ennyi. Nincs több. Bevégeztetett a harc, mit a kórral vívtál. Cseppenként szívta el az életed. Hol reményt, hol bánatot adott a harc [… Tovább]
PESTIS, KONDÁS, PICI INCES
* Azt nem mondhatnám, hogy Korokna nagy falu lett volna. Gyógyszertár, iskola, posta nincs a településen, de viszont van egy parányi kis temploma a 18. századból. Az egyszerű mellékoltár oltalmában egy szomorú, csodálatos Mária kép szunnyad, amit egy vénségére alázatossá [… Tovább]
Idegméreg
Már többször is érezte ezt a furcsa, végzetes, kesernyés émelygést, amióta ideköltözött. Több mint két hete itt él ebben a másfélszobás albérletben, és viszonylag jól is érezte magát. Egészen a mai napig. Már reggel tudta, hogy ennek az egésznek nem [… Tovább]
FLRT
Egy kis nyári hangulat Tintakék testén nyílóBíborhasadássalvérzett el az éj. És csobbant a víz,és vágott a szél,s a kezem melegével védtelek. Amikor szétnyílt a száda szemhéjam alól néztelek.S mint sirály a vízre,úgy hullottam rád,mert csillagot véltemfelfedezni benned. [… Tovább]
Gyökerek mélyén alvó gyermek
Férfiszív Ó arctalan világ Mennyire hiányzol nekem! Ha Vágyak Serege üldöz. Szellemek ültetnek a t?zhöz. De ott is utolér a végzet Felröpít engem is A rothadó enyészet Irtanám az ellent egyre De minden csapásnál fejem hull a földre Nem [… Tovább]
Az utolsó előadás….
Elgurult fények, üres sorok a színpadon poros homály. Vérbársony csend a karzaton, kopott taps tenyérre vár. Majd lágy zajok, hegedű matat, s elsírja a-moll álmait. Cyranó-vágy csókol falat, megsárgult jegy vívátozik. A pénztárnál lehúzott függöny, előtte álldogál az est [… Tovább]
George Bacovia: Hideg
-fordítás- Tört kerítésnél állok, És ázott levéllel fújdogál a szél- Csúnyább vagyok, aszott, Izzadt üveg a hidegről mesél. Mint egy régi vers, olyan ez az ősz Az utcán, mely a völgy fölé hajol- Nők szoknyája az úton előttük köröz, [… Tovább]
Az idomár lánya
Ez a vándorló élet már csecsem? kora óta beleívódott mélyen a szöveteibe, és már annyira várta a következ? állomást, mintha valami életment? dologért kellett volna sorban állnia. Apja egyedül nevelte már több mint tizennégy éve, és eléggé t?rhet?en jöttek ki [… Tovább]
A rovar
Találkozás egy rovarral. Érdekl?dve néztem, ahogy az apró, kissé hosszúkás fekete rovar nagy igyekezettel haladt el?re. Úgy ítéltem meg, hogy nem kell tartani t?le, nem csíp?s fajta. Miközben a lábait szedte elmerengtem, hogy egy ilyen egyszer?nek tetsz? kis rovar [… Tovább]