Fövényi Sándor : Végállomás blues….

Éjfére jár. Hosszú sóhajú
vonatán befut a csend.
Az állomás tétován mereng,
lopva fényét oltja, s
mellékvágányra tolja zaját.

 

Es? készül. Valami konok,
monoton, éj illatú.
A villanydrótokon szomorú
song zsong, talán blues búsong –
lágy húrjain ring, szorong a dal.

 

Acélszálak zúzott k?ölén
karnyújtás a végtelen.
(Halkan röhög? váróterem)
Egy jegy fülébe súgja:
nem létezik oda-vissza út.

 

Felriadok. Köröttem borom
keser? íze hever.
(Aludj, aludj a szél énekel.)
Hiszen utazni jöttél,
sorsod megváltott jegyén,oda.

 

Éjfélre jár. Hosszú sóhajú
vonatán befut a csend.
Az állomás tétován mereng,
lopva fényét oltja, s
mellékvágányra tolja zaját.

Legutóbbi módosítás: 2019.09.17. @ 07:54 :: Fövényi Sándor
Szerző Fövényi Sándor 80 Írás
Mit is mondhatnék.A magam fajta fickókra mondják,hogy"na jó madzag"46-éves vagyok,két éve megismertem a menyországot,majd a poklot.Megpróbálok mesélni róla....