Balogh Arthur Szerző
Vezetéknév
Balogh
Keresztnév
Arthur
Ország
Hungary
Vezetéknév
Balogh
Keresztnév
Arthur
1 hét 1 Komment

Szokása szerint korán kelt fel, hogy megkóstolja a reggeli harmat mosta gyümölcsöket. Kertje végén a napfényben fürdő hatalmas műhely épülete mintha elnyomná a málnabokrokat. Egy pillanatra megállt a veranda utolsó lépcsőjén, és mélyet szippantott a friss levegőből. Figyelmét az épület [… Tovább]

3 hét 2 komment

Lakása valóban kicsi és szűk, egyszobás. Mivel konyha és fürdőszoba is volt, garzonlakásnak keresztelték. Számára egy apartman. Szűk, és kevés hely maradt mozogni benne az elhízott férfinak. Hasa kiömlött nadrágjából és ingét nem tudta rendesen begombolni. Bútorai között a kis [… Tovább]

1 hónap Nincs Komment

Mintha a fákat érintené az égen Metallah. A Triangle csillagkép legkisebb bolygóján „Beausoleil 2-n” látható volt a látóhatár görbülete. Jónás, egy nőtlen férfi számára túl nagy házban élt. A villa mindennel rendelkezett, ami egy ember kényelmét szolgálta az egész évben [… Tovább]

1 hónap 1 Komment

Hartmann utált az emberek magánéletében turkálni. Imádta nyomozói munkáját, keresni a bűnözőket, de nem szeretett senki személyes holmija között turkálni és intimitásukat megerőszakolni. Rendben tartott lakásban voltak. Napfény és melege áradt be a hatalmas, csukott erkélyablakon, bezárva a dohos szobaszagot. [… Tovább]

2 hónap 1 Komment

  Meglepően hasonlítottak egymásra. Első látásra csak egy jó megfigyelő fedezhette fel a nyilvánvaló fizikai és korkülönbséget. Mind az öten óriások voltak. Fejük hosszúkás, mint a spanyol festményeken, és a haj hiánya nyilvánvalóvá tette tökéletesen ovális formáját. Kiguvadó szemük nagyságával [… Tovább]

2 hónap Nincs Komment

Anya kórházban van. Hanyatt fekszik mozdulatlanul, nyitott szemekkel. Nem jön a szobába napfény a félig leeresztett redőny mögül. A falra akasztott tévé képernyőjén árnyékok surrannak. Szobatársa egy folytatásos darabot néz. – Anya, jól vagy? Az éltes asszony lánya az anyja [… Tovább]

2 hónap 2 komment

Végtelen folyosók, lépcsők, és néptelen termek, melyekben csak a látogatók morajának és lépteiknek emléke lebegett. Mindent az éj takart. Csak az ajtók fölötti felírás: »Kijárat« vörös lámpája volt az egyetlen látható fény. Bágyadt derengés szűrődött át a hatalmas ablakokon. A [… Tovább]

3 hónap 2 komment

Január 15. Reggel öt óta hullt a hó. Az északi szél úgy tolta a kövér, fekete felhőket, mint egy puli a csordát. A terasz ajtót kinyitva látta, hogy minden fehér volt. Tíz centis hó takarta a kertet. Annyira esett, hogy [… Tovább]

3 hónap 2 komment

Egy pillanatnyi nemlétezés, mielőtt elveszíti öntudatát, s egy végtelen sötétségbe zuhan. Egy fekete lyukba. A nemlétezés pillanatai. Emlékek nélkül. Idő nincs. Magyarázat sincs. Semmi. Felébredése olyan gyors, mint az elsüppedés a puha sötétségbe. Egy új létezés. Kezdetben, mintha világító szentjánosbogarakat [… Tovább]

4 hónap 3 komment

Mióta visszajött a repülőtérről egy leendő kliensre várt, és úgy találta, hogy nem egy karácsonyhoz méltó az üzlet. A járda szélén várakoztak a taxik, és az ötödik helyen sokáig várhatott. Ha csak egy csoda… Idén a karácsony kivételesen enyhe volt. [… Tovább]

Balogh Arthur Szerző még nincsenek barátai.
Minden szerző, lektor, adminisztrátor csoportja.
Minden regisztrált olvasó csoportja, egy várószoba a szerzők közé, a naplóba írtak után szavazhatók be a szerzői státuszba és egyúttal ...