Novella

Andante

Egyszer csak ott volt. El?tte soha nem lehetett látni, de az egyik ?szi délutáni naptól kezdve mindennap arra ténfergett. Kócos, ?szes, göndör haj, felül kopaszodó fej, fürkész? kis szemek, és valami alázatosság az egész megjelenésben, amib?l az ember nem tudja [… Tovább]

Vers

Anyagi lét

Csörgősipkában jönnek évek, árnyékon hizlalt napsorok… Mint neonfények éjszakában világít bennem valami, tört szófüzérbe mar a szájam s vélem a holdfényt  hallani; préselt  felhőből  szüreteső hullik  tátongó  föld  fölé, én,  ködben  mindig  fényt  kereső, csápjaim  nyújtom  ég  felé. Kapaszkodom a [… Tovább]

Vers

Menekülő szavak

  Tudod van úgy, hogy egy-egy sötét, borús, őszi napon egyszerűen hiányzol nekem nagyon – nagyon … de csak egy búcsúzó falevél köszön be futtában bús emlékeddel az ablakon.   Üres szobádban kósza árnyak járnak lassú táncot veled a fehér [… Tovább]