Bonifert Ádám : Ha hozzám jössz…

 

Ha hozzám jössz, a téren gyere át,

hozd magaddal a mez?k illatát,

lépd át a dombot és az árkokat,

bújtass szemedbe délibábokat,

hozd el a tiszta leveg? ízét,

hajnal harmatát, a tavak vízét,

madár dalából a legszebb hangot,

déli kongásba olvadt harangot.

 

Ha eljössz hozzám, úgy gyere szépen

ahogy a csillag ível az égen,

ahogy a szell? suhan a parton,

ahogy a naphoz búvik az alkony;

gyere úgy, mintha nyílna a rózsa,

ahogy a csermely indul a tóra,

ahogy az utak összehaladnak,

ahogy a reggel köszön a napnak.

 

Ha hozzám jössz, a fények közt gyere,

bújjon ruhádba tavaszok szele,

kísérjen el a csend, a nyugalom,

keress meg engem rejtett utakon,

ahogy két világ egymáshoz szól át;

hozz nekem emlékteremt? órát,

hozd el a szavak másik értelmét,

s ha itt vagy, mindezt szórd, szórd szerteszét.

Legutóbbi módosítás: 2019.09.17. @ 07:54 :: Bonifert Ádám
Szerző Bonifert Ádám 311 Írás
Álmodó realista vagyok, a magam módján írogató ember. Szeretem a baráti hangulatú, egymást segítő alkotó közösségeket, nem szeretem a marakodást és a klikkszellemet. De az értelmes vitákat elfogadom.