esti gágogás felel tücsökzenére, ezer, háromnak három jegenye a csordajárás mellett őrzik a tájat súlyos kőkereszt a kálvária dombon, hófehér mészkő
távoli hegyek ormán átjátszótornyok mai füstjelek
kopár hegyeken fut-szalad az út tova te egy helyben állsz
hallgat az erdő néha egy-egy madár szól lenyugszik a nap
Egy vörös vércse a ringó mező felett reggeli vadász
esős reggellel köszönt a mecseki táj emléked mossa
ködben ül a hegy a fák közt a csend szalad neked sincs szavad
hív és szólongat utunk magányát járva együtt halunk el
Ha ősz leszel s öreg Ha ősz leszel s öreg, s lehúz az álom, s a tűznél bóbiskolsz, vedd le e könyvet, lapozgasd, álmodozz csak régi, könnyed pillantásodról: visszfény volt az árnyon. Hányan szerették jó kedved sugarát, s imádták hű [… Tovább]
William Butler Yeats Ha ősz leszel s öreg Ha ősz leszel s öreg, s lehúz az álom, s a tűznél bóbiskolsz, vedd le e könyvet, lapozgasd, álmodozz csak régi, könnyed pillantásodról: visszfény volt az árnyon. Hányan szerették jó kedved sugarát, [… Tovább]
