Magyar Csaba : Téli éjszaka

Elolvasta:
54
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }…tavaszi homokvihar…

messzire látok
bolygómagányom pereg
vak homokszemek

Elolvasta:
59
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }

Anyám, nagyra nyisd az erny?d:
dézsákkal öntik kisarjadt magod.
Ha körüljárnád értem a rámsötétl? erd?t
a rengetegbe törj be: ott vagyok.

Anyám, ne higgy a kék nyaraknak.
Csak összevissza színek, füstnyomok.
Vasalj te újra fényruhát a napnak
 ha sugarához engedsz: visszaolvadok.

Anyám, hasogasd a rönköt.
Fekete indulókkal dübörög a tél.
S a folyót, ha otthonodra öntött –
 ne ródd meg érte: partot ért.

Elolvasta:
53
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }

Zöldcsütörtök: álom.

Ablakon túl a hó

nagy szemekben szitál,

földre sz?z takaró.

Az utca otthonos,

jó kitekintenem.

A szomszédnak nem kell

köszönnöm, intenem.

Mert ? kinn szemléli,

amit én idebent:

a hó- és jéghozó

ismer?s-idegent.

Más társ kecsegtet, a

kezembe vehet?,

bet?k tengerével

tarkított hómez?.

Az ég is otthonos,

(fontos szó ez nagyon)

itt vérzett el a nyár

földön, vízen, napon.

Érdekes nincshangok!

Mennyi szóra telik

a csöndb?l. Mellettem

alszik Micike is.

A távolban sziget,

szürke, angyallakott;

vonagló nádszálak,

szárnyuk földbe fagyott.

Nagy szemekben szitál

ablakon túl a hó,

(zöldcsütörtök: álom)

földre sz?z takaró.