Bonifert Ádám : Magyarázom a gyereknek a szimbólumokat

Apa, miért nem beszélünk mi itthon soha a szexr?l? Ágy szólt a fiam kérdése, amely váratlan volt és a lelkembe csapott.
Hát mit kellene err?l nekünk beszélnünk?….

 

 

–    Apa, miért nem beszélünk mi itthon soha a szexr?l? – mondta kamaszkorban járó fiam.

–    Hát ez honnan jut most eszedbe?

–    Mert sem te, sem az anya nem beszélgettek velem soha ilyen témáról.

–    Dehogynem, tavaly is beszélgettünk, amikor felvilágosítottalak!

–    Felvilágosítottál? Én világosítottalak fel, hogy már régen többet tudok annál, mint amit te nagy krákogások közben próbáltál elmondani!

–      Jó, ha lesz valami kérdésed, tedd majd fel és megvitatjuk – nyugtattam meg és gyorsan otthagytam, nehogy most tegye a dilemmáit.

 

De elgondolkodtam a dolgon. Egy szül?nek a testiséggel kapcsolatban számos teend?je van. Manapság az un. felvilágosítás ugyan már nem a régi, mert mire az apa nekidurálja magát a témának (mint például én is), már csak azt tudja megállapítani, hogy a gyerek jól tájékozódott a társaitól, a médiából és egyéb forrásokból. Mégis maradnak olyan kérdések, melyekre – ha a gyerek megkérdezi – felkészülten kell választ adni, hogy a szül?i tekintély egyébként is megtépázott állapota ne romoljon.

   

Egy másik alkalommal a fiam nézegetett valami könyvet, amelyben különféle jelképek, szimbólumok szerepeltek a szerelemmel kapcsolatban. És mikor rajtakaptam, megkérdezte, hogy mik az erotikus jelképek? Mondtam, hogy most nincs id?m, de majd pár nap múlva visszatérünk e témára. Aztán nekiálltam és könyvtári búvárkodással igyekeztem megismerni az általam addig nem nagyon ismert témát.

A gyerek azzal kezdte, hogy miért vannak erotikus szimbólumok.

–       A szexualitás témája évszázadokon keresztül tabu volt – mondtam – Nem maga a tevékenység, hanem annak a közbeszédben való megjelenítése.

–    És hol van a világ közepe? – vágta rá rögtön.

Mondtam neki, hogy a lírai népköltészetben leginkább a szerelemr?l szólnak a dalok, és ezek az egyes emberek érzéseit fejezik ki. De születnek „pajkos énekek", mondókák is, amelyek szimbólumként a világ közepének a n?i ölet tekintik.

–    Miért? – jött a kérdés.

–    Hát azért, mert onnan születünk a világra.

–    Nem hiszem, hogy ezért – vitatkozott a gyerek – mert a könyvben azt olvastam, hogy  „A világ közepe, ahová a botomat beszúrom."  Szerintem ez a dugás.

Ekkor már kezdtem izzadni, de én is idéztem egy népdalt:„Szeret?m ölébe megyek, hogy a világ közepén legyek".

–    Látod – mondtam neki – ez a szerelem kifejezése, oda megy, ahol a boldogságot megtalálja.

–      Rendben van – hallottam megkönnyebbülten – de akkor hogyan értelmezzem a következ? dalt, melyr?l a könyv azt írja, hogy tele van szerelmi szimbólumokkal?

„Szántottam gyöpöt.

Vetettem gyöngyöt,

Hajtottam ágát,

Szedtem virágát".

Kissé kiszáradt a torkom, de így feleltem:

–    Ez lényegében azt fejezi ki, hogy egy sz?zlányt teherbe ejtettek és gyereke lett."

–    Hogy-hogy? Ezt hogyan olvasod ki bel?le?

–    Hát úgy, hogy a jelképes beszédben a „szántás-vetés" – egyenl? a „nemzés"-el, a „töretlen föld", a „gyöp" – érintetlen sz?zlányt jelent, – a „szánt, de nem vet" – ez a gyermektelen férfi megjelölése, és „egy földet szántanak" – azok a legények, akiknek ugyanaz a lány a szeret?jük

–    Ezeket mi „lyuksógoroknak" mondjuk  – mosolygott a gyerek  de nem semmi, hogy így ki lehetett mondani mindazt, amir?l egyébként hallgatni kellett. Régen azt mondták, hogy „gyöngy", ma pedig azt, hogy „sperma".

–     Van ebben igazságod – feleltem gyorsan. Ekkor váratlanul jött a fejbecsapós kérdés:

–      És hogyan nevezik a n?i nemi szervet, csak úgy szimbolikusan? Mondj rá példákat is!

Kissé köhögni kezdtem, hogy id?t nyerjek. De nem kerülhettem meg a kérdést.

–      A n?i szeméremtest „fed?neve" a vizet, tejet, nedvet tartalmazó edény, mint. pl. a findzsa, csupor, köcsög. Pl. „ az anyja köcsöge" – nem kell magyarázni, ugye? „De sok findzsát felraktál a szekérre" – mondják, ha valaki túl sok lányt szállít egyszerre „ Olyan csupor tört el, amit nem lehet megcsinálni" – ez az ítélet, ha a lány elvesztette a szüzességét S?t még a „vörös szárnyú keszeg" is a n?i szeméremtest szimbóluma.

–    Mint a „Hej, halászok, halászok…" cím? népdalban?

–    Valóban, jól érted már a dolgot – dicsértem meg azzal a hátsó szándékkal, hogy hátha sikerült végre a témát befejeznünk.

–    És a dalban milyen szimbólumok vannak még? Például mit jelent a „szerelemgyökér"?

–    Rá kellett már neked is jönnöd, hogy  a „szerelemgyökér" szimbóluma, mint a férfi nemi szerve, önmagáért beszél. Ez más mondásokban is szerepel. Például azt mondták a lányra, akinek kiderült közelebbi kapcsolata egy férfival, hogy „Ez is megkóstolta a szerelemgyökeret!". S?t, ha terhes lett, így emlegették: „Szerelemgyökeret evett, n? a ház eleje.".

– Ó, mi úgy mondjuk, hogy „Feltöltötték, mint Sárit a búcsúban!"

Ekkor már er?sen izzadtam, folyt az arcomon a veríték, de a gyerek érdekl?dése nem csökkent.

–       És mit szimbolizál az a dal, hogy

„Komámasszony adjon nekem szállást,

a kordémnak fészerben állást,

akármerre legyen a kereke,

csak a rúdjának legyen jó helye!"

–      Te mit gondolsz? – próbáltam a könnyebb utat választani.

–    Hát…Arra gondolok, hogy a kordé két kerekével, el?re nyúló rúdjával a két herét és a falloszt szimbolizálja.

–     Úgy van, a „komámasszony" és a „komámuram" pedig sokszor szerepel, mint a szerelmi kapcsolatra felkért személy. Na, világos most már a téma? – kérdeztem, hogy befejezhessük a beszélgetést.

–     Még nem minden világos – vágta rá gyorsan a gyerek – Vannak-e a természettel kapcsolatos erotikus szimbólumok is?

–     Hogyne lenne. Arra a v?legényre mondták, akinek a menyasszonya már korábban volt dolga férfivel, hogy

 „ Leverték el?tte a harmatot".

Ekkor a gyerek hangosan nevetni kezdett.

–    Nahát, azért a mai beszéd sokkal egyszer?bb. Nincs szimbolum, csak a dolgok nyílt néven nevezése. A dugás az ma dugás, és nem például „répaültetés".  Ma a „logo" kereskedelmi jelkép és nem férfi nemiszerv. És ma sem igen harmatos már az a lány, aki megkóstolja a szerelemgyökeret…

–    És ez neked jobban tetszik?

–    Hát hogyne, mert mire a népdalos jelképeket ma megfejtené egy fiatal, már régen legörbül a „fuszulyka szára"…

 

Legutóbbi módosítás: 2019.09.17. @ 07:54 :: Bonifert Ádám
Szerző Bonifert Ádám 311 Írás
Álmodó realista vagyok, a magam módján írogató ember. Szeretem a baráti hangulatú, egymást segítő alkotó közösségeket, nem szeretem a marakodást és a klikkszellemet. De az értelmes vitákat elfogadom.