Domán Tamás Szerző
Vezetéknév
Domán
Keresztnév
Tamás
6 év 2 komment

Sikolyt tépnek arcukra a kövek, lüktető, vérvörös torokkal. Valahol tompán morajlik az ég, s a két hang, mint belülről fakadt   súlyos cseppek gördülnek a földre. Megütve a csend búját zokkal, akár a hajnali fény az éjmély ágai közt megalvó [… Tovább]

8 év 5 komment

Bárcsak fa lehetnék, kinek törzsét éhes vasak rágják. Tán fel sem jajdulnék elég az, ha testem d?lni látják,   ha színes könnyeim szomorúszép alkonyatba sírva, csendes búval teli – Érted éltem! – üzenetet írna.   – Érted haltam! – tudják, [… Tovább]

10 év 4 komment

A babaház élettel telt, zaja lebben falain át, csábosan játszik, hol egyszer drámát, másszor komédiát. S amíg az el?adás tart, a pincemély éjjel teli, talpak ropják, zongoraszó, fénybe bújt lányka figyeli. Halkan, mint a sóhaj szólnak, Közelebb, közelebb te lány. [… Tovább]

10 év Nincs Komment

Kipp– kopp, kipp– kopp, ajtóm koppan, reszket kezem, félve moccan. Halkan nyitom, árny betoppan, szell? süvít, gyertya lobban. Kipp– kopp, kipp-kopp, padlóm reccsen, apró lábak lépnek csendben. Könyvek, függöny, minden lebben, gyermeksírás, sikoly bennem. Kipp-kopp, kipp-kopp, bántó képek, falra kúszó [… Tovább]

11 év 2 komment

Messzi éjek alkonyánál Szárnyaszegett álmokon, Sötét habján a Tiszának Lágyan ring a csónakom. Hová viszel, kicsi csónak, Lidércfényes gondolám. Csillaghullás ott a szónak Mind ugyanaz bú okán. Tükrét fodra összetörte, Fekete mély: esküv?… Táncát járja h?en benne Halott násznép, pezsdül?. [… Tovább]

11 év Nincs Komment

  Fáradt fejét álomra hajtsa Kati, édesanyja félt?n óvja esti dalban. Gomb szemével kedvesen nézi a maci, mint rejti el kis barátját puha paplan.   S ha a lámpafény gyertyalángként lobban, színes álomruhákat sz? reá az éj. Valahol távol, egy [… Tovább]

11 év 8 komment

Ici-pici sz?rgombolyag ott szuszog az ágyon, fordul jobbra, fordul balra, kerüli az álom. Mancsát nyalja, körmöt élez, mégis jó a kedve, rémlik neki itt a reggel, jön a friss tejecske. Az ágy mellett csahos kutya felriadt a zajra, nehogy már [… Tovább]

11 év 5 komment

Szeretném átölelni a végtelent, apró szívvé összenyomni. Tengernyi szerelmet önteni bele, ne kelljen üresen hozni, s ha már hoztam, érzelemmel töltve, mint szél a fehér hópihét, fagyosan és könnyedén hullna földre, mindaz, mi bántón fáj és tép… Szeretném átölelni a [… Tovább]

11 év 4 komment

  Szeretnék írni egy verset neked, olyan szépet, mint te magad. De csillagtalan, bús kinn az este, Fagyos köd lepi arcodat.   Csak h?n figyelem e gyászos semmit, szívemre fájón b?n omol. Szemeid szép szerelme, mennyei lángja, hol jár ha [… Tovább]

12 év Nincs Komment

Már vérvörösbe hajlik napnak sárga heve, j? mélabú, éjsötét mély csillagporos keze,     mely mint levél, ?szült fák roppant árnya alatt, kéjesen öleli keblén az elfeledett tavat.     S lát amott a távol: bíbor horizontot, melyre földnek tüzes [… Tovább]

Domán Tamás Szerző még nincsenek barátai.
Minden szerző, lektor, adminisztrátor csoportja.