Domán Tamás : Szívszakadva

Sikolyt tépnek arcukra a kövek,

lüktető, vérvörös torokkal.

Valahol tompán morajlik az ég,

s a két hang, mint belülről fakadt

 

súlyos cseppek gördülnek a földre.

Megütve a csend búját zokkal,

akár a hajnali fény az éjmély

ágai közt megalvó madarat,

 

úgy riad, cikázik fölé, körbe

s körbe réveteg gondolat.

Rózsás szirom, pusztuló ősz levél,

nyárba hullva sötét gyászforgatag

 

közepén, hantból kaparná ölbe

szívszakadva anyai jobbal.

 

/halott gyermekét/

Legutóbb szerkesztette - Domán Tamás
Szerző Domán Tamás 0 Írás
Domán Tamásnak hívnak, 1981 ben születtem. Az írásaim 95% ban az emberi lélek fájdalmáról szólnak... 2007 ben megjelent a Lélektükör című könyvem, melynek egyik novellájából készült egy film is. Ha érdekel látogass el a weblapomra. http://www.domantamas.fw.hu