Nap: 2013.06.29.

(Bosszú) Rebelde c. vers folytatása       Hova írjam föl létezésem igéjét, ha a lámpásfogat úgy pislákol szemedben, mint hajadon a bogáncsból szőtt aranyfonat?   Eléggé humánus embernek érzem magam, mert én sohasem a célszemélyt utálom, hanem a kedvetlenség [… Tovább]

  Nem tudok haragudni rád,   ha összecsendülök veled,  -mint két törött kristálypohár-  zeng bennem egész életed.  Lehetsz méreg, gyógyír vagyok, minden cseppben sírig ható, s a seb, mit rajtam ejtettél,  elmúlt, ki se tapintható.  Ne szaggasd fel, nincs már [… Tovább]

Arany fénysugár a kacér szív. Mint pillangó, szőke fürtre száll. Méhek raja zeng… Pihe-puha paplan fodrától kerek ég alatt, búzamezőt fésül a nyár.    

  Harmadnapja kísérget a magány… S csak Isten a tanúja, igyekszem úgy tenni, mintha nem is hiányoznál. Pedig azt sem tudom, az vagy-e, ki törékeny percet teremtve álmában átölelt, hogy megtévesszen, és azt érezzem, ez a pillanat megfeszül és itt [… Tovább]

hát     hát legyen csend hogy így simuljon el a sötét illanjon pillanat pihenjen hang kis fény rezzen gyertya lángjába zárva lélek lebbenjen csendben nem zavar   legyen csend autók állnak betonon nem csikorog kerék kocsmából semmi zaj se [… Tovább]

kemény vers, csukjátok be füleitek és szemetek     Sose ültem rajtad, belefulladni is csak a közepes bazinba, a Weekenden. Gyerekkorban történt, lábam zászlóként lengett kifele, az ijedtség előtt láttam, mélyvízi tekintettel. Nekem te is halálos, a fogászat is, de [… Tovább]

    M.Laurens Régi képed a falamon   Szorítlak máig, mégsem érlek el, Távol vagy s csak a hiányod ölel. E világban Mi, végleg elveszünk. Csak puszta semmit ölel két kezünk   Voltunk két szív egyetlen lélekben, Most emlék vagy, [… Tovább]

    Ha múltam az űrben eltűnik, még mielőtt levadászod lelkem, hogy találod meg szarvastestemet? Farkasként éhezel húsomra tudom, fényeddé válik benned a vérem, ízlelnéd minden egyes cseppjét, miközben én csak álmaimat kérem. Vadak között pihentem egyedül, nem harcolok veled, [… Tovább]