H.Pulai Éva : Megnyílt az impresszionisták tárlata a Nemzeti Galériában

MONET, GAUGUIN, SZINYEI MERSE, RIPPL-RÓNAI – Impresszionista és posztimpresszionista remekművek a jeruzsálemi Izrael Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményeiből

 

 

 

Megnyílt a francia és magyar impresszionista és posztimpresszionista alkotók remekműveit felvonultató kiállítás és a kapcsolódó grafikai kamaratárlat a Magyar Nemzeti Galériában Budapesten.

 

Az újraegyesített Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria első, nemzetközi kölcsönzésen alapuló nagy tárlata nemcsak megismerteti az impresszionizmust és a posztimpresszionizmust az érdeklődőkkel, hanem tágabb kontextusba helyezve rávilágít a kapcsolódási pontokra a kelet-közép-európai törekvésekkel is – hangoztatta a tárlatot megnyitó beszédében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

 

Fotó: Máthé Zoltán

 

Hozzátette: az MNG történetében még sohasem volt ilyen átfogó kiállítás, ahol együtt voltak az impresszionizmus és a posztimpresszionizmus legkiválóbb magyar és francia festői. A “Monet, Gauguin, Szinyei Merse, Rippl-Rónai. Impresszionista és posztimpresszionista remekművek a jeruzsálemi Izrael Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményeiből” című kiállítás az év egyik legfontosabb kulturális eseménye a Szépművészeti Múzeum Schiele műveit bemutató tárlata mellett, “két ilyen igazi magaslatot építeni komoly emberi és művészeti teljesítmény” – fogalmazott a miniszter.

 

James S. Snyder, a jeruzsálemi Izrael Múzeum igazgatója emlékeztetett arra, hogy a jeruzsálemi Izrael Múzeum és a budapesti Szépművészeti Múzeum együttműködése nem újkeletű. A jeruzsálemi múzeum anyagából láthatott kiemelkedő alkotásokat a budapesti közönség 2009-ben A Szentföld öröksége című tárlaton, majd az Esterházy gyűjtemény válogatott grafikái vendégszerepeltek Izraelben. Gergely Mariann kurátor rámutatott arra, hogy a koncepció szerint a magyar és francia alkotók képeit egymással szemben, párhuzamosan futó installáción helyezték el kronologikusan és tematikusan elrendezve, a művészettörténet stílus- és eseménytörténeti narratíváját követve.

 

Fotó: Máthé Zoltán

 

Ebben a térbeli párhuzamosságban meglepő stilisztikai, motívumhasználati, technikai hasonlóságok, összecsengések fedezhetők fel, és tényleges inspirációk, konkrét hatások, közös művészeti aktivitások, tudatos eszménykép választások váltak nyilvánvalóvá. Így rendeződött egymás mellé, mintegy felütésként Monet Virágzó szilvafák (1879) és Szinyei Merse Pál Virágzó almafák című festménye, vagy kerültek egymással szembe francia preimpresszionista kompozíciók Mészöly Géza festményeivel és Mednyánszky misztikus tájképeivel. A posztimpresszionista korszak francia óriásai, Gauguin, Cézanne és Van Gogh már közvetlen hatással voltak a magyar művészekre, így Rippl-Rónai egy adott pillanatban az installáció francia oldalára, míg a neves inspirátor, Cézanne a magyar térfélre került.

 

Szintén péntektől látogatható Az Akvarellek, rajzok és grafikák a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből című grafikai kamaratárlat, amely az impresszionizmus rajzművészetéhez vezető, illetve az onnan továbbvivő út néhány jellemző állomását, mozzanatát mutatja be akvarelleken, rézkarcokon, litográfiákon, szén- és ceruzarajzokon.

 

Mindkét kiállítás október 13-ig várja a látogatókat.

 

 

MTI

Fotó:Máthé Zoltán

 

 

A jeruzsálemi Izrael Múzeum és a budapesti Szépművészeti Múzeum együttműködése nem új keletű. A Szentföld öröksége címmel 2009 nyarán Budapesten megrendezett tárlat és az Izraelben vendégszereplő magyar grafikai válogatás után e szakmai és intézményi kapcsolat újabb kiemelkedő állomását jelenti a Monet, Gauguin, Szinyei Merse, Rippl-Rónai című kiállítás.

 

Az a festészeti irányzat, amit 1874-től impresszionizmusnak hívnak, az 1860-as évektől kezdve formálódott meg elsősorban a francia művészek körében. Régóta tudjuk azonban, hogy az az újfajta látásmód, ami a nagy témák, a komoly mondanivalót magába sűrítő bonyolult kompozíciók helyett a hétköznapi élet egyszerű eseményeire, a természet frissebb szemléletére, a pillanatonként változó fényviszonyokra fordította figyelmét, a magyar művészek munkásságában is megfigyelhető. Egyetemes, európai művészeti irányzatról van szó, amelyhez a magyar alkotók is jelentős művekkel járultak hozzá. Sőt, a 20. század eleji Budapest kiállításain sorra jelentek a külföldi és hazai gyűjtemények impresszionista és posztimpresszionista mesterművei, az 1906-ban megnyílt Szépművészeti Múzeum pedig az első világháborúig folyamatosan gyarapította impresszionista gyűjteményét. A most bemutatásra kerülő francia válogatást érintő érdekes gyűjteménytörténeti momentum, hogy Alfred Sisley A Loing partján – Őszi hangulat című 1881-ben készült festményét is eredetileg a Szépművészeti Múzeum vásárolta meg Durand-Rueltől 1907-ben, majd a múzeum 1916-ban ezt a képet cserélte el Manet Hölgy legyezővel című remekművéért a berlini K. W. Bachstitzcal. A kép végül restitúció révén került Jeruzsálembe, s most, közel száz év után újra látható lesz Budapesten.

 

Az impresszionisták 1874 és 1886 között nyolc közös kiállításon mutatták be munkáikat Párizs legforgalmasabb és legdivatosabb helyszínein, 1877-től már Impresszionisták néven. 1886-ban, az utolsó impresszionista kiállítás évében a mozgalom már nem volt egységes. Azok a művészek, akiket később “posztimpresszionistáknak” neveztek el, az impresszionizmus inspirációjára kezdték pályájukat, de később a pillanatnyi benyomások rögzítésén túl valami elmélyültebb és tartalmasabb festészet megalkotását tűzték ki célul. Az impresszionizmus Monet, Renoir és Degas munkásságában még a 20. első évtizedeiben is tovább élt, ugyanakkor erőteljes hatása nyomot hagyott az európai és amerikai művészetben is. A modern festészeti törekvések formálódásakor, más európai országokhoz hasonlóan Magyarországon is kitüntetett szerepet kaptak a francia hatások. Az 1860-as évekig a magyar művészek ritkán jutottak ki Párizsba, az 1870-es évektől kezdve azonban az új természetszemlélet több helyszínen és több változatban is jelentkezett a magyar festészetben. Szolnok és környéke, már a 19. század közepétől számos osztrák és magyar festő munkálkodásának kedvelt helyszíne volt, az oda látogató művészek a város egyéni hangulatát, vásári forgatagának színességét örökítették meg vásznaikon. A Szolnokon készült tájképek a magyar plein-air festészet értékes korai eredményei, ugyanakkor ide köthetők a magyar képzőművészetben oly domináns alföldi téma első megfogalmazásai is. Szinyei Merse Pál nyomdokain járva, 1896-ban a müncheni Hollósy-kör művészeinek hazatelepülésekor alakult meg a nagybányai művésztelep. Az itt alkotó festők összefogása ellenpontot jelentett az akadémizmus egyeduralmával, valamint a hivatalos művészeti intézményekkel szemben. A szabad ég alatt született, napfénnyel átitatott képeikkel a nagybányaiak a festészet formanyelvének korszerűsítésére vállalkoztak. Stiláris fejlődésük a naturalizmustól a hazai tájakon érlelődő plein-air és impresszionista szemléletmódig ívelt.

 

A legfranciásabb magyar művésznek tartott Rippl-Rónai József azon kevés hazai festők egyike volt, aki szervesen be tudott tagolódni francia kollégái jelentős művészcsoportjába. A párizsi Julian akadémián megismert Denis, Bonnard, Sérusier, majd Vuillard és társai felfigyeltek a törekvéseikkel rokon magyar festőre, és Rippl-Rónait meghívták a Gauguin nyomdokain járó Nabis (Próféták) csoport kiállítására.

 

Kivételes és egyedülálló alkalom tehát, hogy a francia impresszionizmus és posztimpresszionizmus olyan kiemelkedő mesterei, mint Pissarro, Monet, Degas, Renoir, vagy Cézanne, Gauguin és Van Gogh, magyar kortársaikkal együtt jelenjenek meg egy kiállításon. Szinyei Merse Pál, Ferenczy Károly, Vaszary János, Fényes Adolf, vagy Mednyánszky László, Rippl-Rónai József legismertebb alkotásait ilyen gazdag nemzetközi összefüggésben még soha nem láthatta a nagyközönség.

 

A kiállítást magyar és angol nyelvű katalógus kíséri, a legjellemzőbb alkotások megértését magyar és angol nyelvű audioguide segíti, a gyermekek számára gyermek-audioguide, családi vezető és impresszionista kifestőfüzet készül.

 

A kiállítás kurátorai Gergely Mariann és Plesznivy Edit művészettörténészek.

 

 

Magyar Nemzeti Galéria

mng.hu

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1138 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva