Vers

Le-fel

    Le-fel szaladó gondolatok, engedjetek megnyugodni. Bíbor ajkadon játszanék, csenddé szippant nyelved. Mellkas hegyén szíved hava. Két létra közt merszed billeg, ahonnan közelről süt a nap. Bennem érinthető e közelség, hajamba túrom két kezed, arcom mécsvilágod lengi be; az [… Tovább]

Karcolat

A kéz

  Szép tavaszi délután volt. Elhatároztam, kihasználom, és sétálni indulok. Az ablakon kinézve láttam, szikrázott a napsugár a házak fehérre meszelt falán. Biztos, ami biztos egy kardigánt belehajtottam a hátizsákomba. Egy almát és egy félliteres ásványvizet tettem még bele, a [… Tovább]

Vers

Elveszítve

      Karanténba szorítom össze kitágult szívem, hogy ne férj el többet benne. Abroncsos kínkeserv. Sok volt neked itt a hely, és elhordtad vérem dobbanásait idegen ölekbe. Nekem maradt, csak a szemed szúrása és hasító szavaid.       [… Tovább]

Egyéb

LEJTŐN ( kabaréjelenet )

Előszó: Közel hatvan évem telt el a most publikálásra kerülő és még be nem mutatott első kabaréjelenetemig. Még hatvan év, és talán valaki előkaparja valahonnan majd ezt az ötpercest. Remélem nem hozok szégyent vele a nagy előd nevére   M.Laurens [… Tovább]

Vers

Csodafa

                                                                                  Csodafa                      mese Koday László „Csodafa” c. festményéhez                                                       Falucska az erdőszélen                                    Színesen egy meseképben       Érzelmeket ébreszt bennem,      Valamikor ott élhettem…                                                       Elmesélem, hallgassátok                                    Azt a rég [… Tovább]

Vers

Gyakorlópálya

    Rébuszaimra várók! Üzenem,  álmosság szállt le nálam vagy vashiány. Két Maltofer és fél liter menta tea modernizálta mondanivalóm, már tudom, mi hiányzik ma. Többek közt: “hogy jóra gondolok”, nem tépázom magamban, minek írogatok. Bekötött szemmel is odatalálni, hol [… Tovább]

Vers

MARADÉK

MARADÉK ( valóságképek villanófényben )        Én lennék hát, ama maradék, Ki fogak között a ronda ék, És kimarad a jutalomból, Lába kilóg a juh akolból, Ki a mindenből maradt senki, Kit a kutya sem akar enni, Kiből [… Tovább]