M. Laurens : MARADÉK

MARADÉK

( valóságképek villanófényben ) 

 

 

 

Én lennék hát, ama maradék,

Ki fogak között a ronda ék,

És kimarad a jutalomból,

Lába kilóg a juh akolból,

Ki a mindenből maradt senki,

Kit a kutya sem akar enni,

Kiből már nem lesz soha gyermek,

Mert gondolatként elvetettek,

Kit útszélén árokba dobtak,

Mikor mások virágot loptak,

Kinek élte maga a nemlét…

 

Én a nyomorult elfeledett,

És kiköpött maradék lennék!

 

 

 

(Pest-Buda 2013. február 5.)

Legutóbbi módosítás: 2013.06.01. @ 05:16 :: M. Laurens
Szerző M. Laurens 220 Írás
Hogy ne legyen titok: a valódi nevem azonos az 1899‚-ben Nagyváradon született közismert kabarészerzőével, akinek számtalan ismert bohózatán nevetünk a mai napig. Az Ő tiszteletére nem használom a Lőrincz Miklós nevet az írásaimnál. Mottó és ars poetica: Építs Templomot Szeretetből, s ne zárd be soha ajtaját a betérő előtt,ki melegségre vágyik! Építsünk Mi Mind Templomot mindazoknak, kik nem képesek önerejükből téglát hordani hozzá! A Szeretet Templomának oltárán mindig égjen a gyertya, mely fennen hirdeti a szeretet dicsőségét az elfásult világban! M. Laurens ( 2004 )