Vers

Kék csend

      Dereng a nyár, s hogy itt maradtam árván, halkabban jár a fény az ablakon, hűséggel vár, hogy lágyan betakarjon, ha  lelkem hűvösétől fázom már nagyon.     Vár, hogy ringatásra nyíljon alkalom: azúr fénysugárban – lélekrezdülés…, vigasztalni [… Tovább]

Novella

Csak később

Fejét a férfi mellkasának támasztotta, keze kétfelől a piros pólót markolta, engedni próbált – nyugalom…, de inkább még szorított is a fogáson. Fulladt. Ő hallgatott. Az öklén át nem ment, hát próbálta a homlokán át értelmezni amaz megváltozott szívverését. Ha [… Tovább]

Vers

Utoljára

Kép: Johanna és Zalán unokám         Halkan, finoman mondom, ne sértsen érzékeny füleket. Lenge ruhában, lábujjhegyen nyár közeleg… Szél szalad körötte, hajtja az idő kerekét. Éveimet szabja rövidre, egyet-egyet elvesz belőle, nézem amit hagyott, már tervem sincs [… Tovább]

Vers

Hajnal a Duna-parton

      Hajnal a Duna-parton (pillanatképek 1944-1945)       Menekül a setét éj lidérce,  meztelen hátán nyűtt lepel lebeg,  bíbor szín fény ébred a kövekben,  mint tenger könnyek cseppje: Didereg.         (Buda 2013. február 17.)

Vers

Csendsötét

  Megült az est a házfalon, sarokba bújt a szó, szurokszemében indulattalan kohó a szánalom. Csend lóg. Szerelmeim, ha számvetem, szakadt harisnya, lerongyoló való köszön felém a szegleten. Irányt ha mégis váltanék, agyamba mart a minta, ne hozz telet, ne [… Tovább]

Hírek

Péter Erika: MÁSODVIRÁGZÁS

Péter Erika: Másodvirágzás című verseskötete az AB-ART Könyvkiadó gondozásában jelent meg 2013-ban az Ünnepi Könyvhétre.   Péter Erika igen széles műveltséggel, hatalmas empátiával, sajátos mélyfilozófiai látásmóddal rendelkező ember. Kamaszkora óta versel, 2004-ben jelent meg első publikált műve. Felnőtteknek és gyermekeknek [… Tovább]

Fordítás

A szerelem lámpása

          Joyce Kilmer                (1886-1918) A szerelem lámpása  (Aline-nek)   Mert hosszú s meredek volt az út   A néptelen sötét tájon át, Dalt fakasztott ajkamon az Úr,  S kezembe adott egy lámpást.   Gyötrő mérföldek az [… Tovább]

Vers

Akácvirág

  Gyönyörű volt, amikor megvirágzott, a fürtös ágak himbálták a táncot, én ámulózva lestem az akácfát, és rágtam-faltam édesült virágát, a különös íz belepte a nyelvem, a gyűjtögető méhrajt sem figyeltem, ők zizző zajban pöttyről-pöttyre ültek, a mézcsinálás nálam egyszerűbb [… Tovább]

vegyes

Két szerelmes kismadár

Hol volt, hol nem volt, egyszer réges-régen egy csodálatosan szép rózsaerdőben élt két szerelmes kismadár.     Hol volt, hol nem volt, egyszer réges-régen egy csodálatosan szép rózsaerdőben élt két szerelmes kismadár. Annyira szerették egymást, hogy ember nem talál szavakat [… Tovább]

Vers

A ház

  Penészes lepedő csüng a törött ablakon, csálén lóg a zsalu, rozsdaette sarokvasán, a festék régen lepergett, milyen szép is volt, már csak az öreg ház emlékeiben él, talán.    Falán a vadszőlő bonyolult mintákat fon, elmúló idő pingált rá [… Tovább]

Humor

Rászedett házastársak

          Írhatnám úgy is ezt a történetet, mint valami mesét, de nem mese, valóság. Történt, hogy egy főváros melletti kis településen, egy új szálloda nyitotta meg kapuit. Magánvállalkozás volt, de egészen szokatlan szolgáltatásokat nyújtott a nagyérdeműnek. [… Tovább]

Vers

A PÉNZ VILÁGA

  M.Laurens alias Lőrincz Miklós A PÉNZ VILÁGA         Hol végetér a végtelen, Hol lehetőség nem terem, Hol  pénz a módszer minden bajra Hol  a sötét világ tested facsarja, Ott az életút csak keskeny ösvény. Ember nincs, [… Tovább]

Vers

POSZTUMUSZ

M. Laurens POSZTUMUSZ   Majd eldönti az utókor posztumusz, Hogy költő leszek e, vagy csak jó humusz. Mert a kövér földnek mindkettő érték, Még-ha strófáim a gazok sem érték. Ha szép virágai belőlem nőnek, Akkor is hasznára válok e földnek. [… Tovább]

Vers

Lélekig

  Magába fogadott egy zubogó teremtés folyam, hasított szárnyaimmal csetlettem-botlottam, míg a sarcolatlan tér öblös keblére vont. * Nincs viszont… Amiben hiszek, az van.

Vers

Róma

Haldoklik Róma. Ágya mentén táncot hágnak hippik, buzik, istenek, bakancsos fétisek, feszkót hirdető szenny-hon-lapok. A Jézussá vedlett ember túlszívva magát – hirdetne új igét: szebb jövő jön, csak bírd ki még. Romulus elment. Hátra se nézve köp a hétdomb felé. [… Tovább]

Vers

– szónapok –

        Elkezdett vers az ember, talán az Isten skicce, hiszen, mint tudjuk; Isten gyakran ír. Vázlatokat küld e földre, szülők joga a cím. Beszéljenek hát önmagukért a sorok, rímeljenek csak küldetés szerint, mert nincs osztályzat fenn a [… Tovább]

Egyéb

Hovatartozás

Kell egy vers, amiben mégis létezel. Hovatartozás. Magadnak írod ezt? Kis levél, tény a tény, nyomozó nem leszek. Hovatartozás. Borítékolás. Féltékeny nem leszek. Elég a szó, ha kibeszélni jó, ami belül kusza. Putri az otthonom, lelkem milyen vajon, ezek után? [… Tovább]

Vers

Egy apró elégia

Táncoló fák     Vontat az éjszaka bús vonatán, üde gondolat ébreszt. Fák táncát figyelem, lombjaiból hasogat rongyot a szél. Nekem őrjítő, ez a tánc: ma haláltánc. Nemzetem ősei ők. Elfeledett feledők. Hősei szép honjuknak s ellensége a többinek. Gyilkosok [… Tovább]

Vers

Vázát nem ő keres

Gyermek voltam, anyámóvó-féltő karjáncsüngtem, nem engedettrossznak egy csepp helyetsem, és amíg ő élt,éreztem a bőrét,a szíve dobbanását,piros ruháján át.Láttam, s tudva tudtam,hogy amíg velem van…fenét, buta voltam,én semmit sem tudtam,evidensnek hittem,csak mióta itt lennkét lábamon járok,látom a világot,s nem kezébe [… Tovább]

Egyéb

Búcsú

Ez az utolsó kép, amit rólad őrzök.       Nincs semmi, ami jobb belátásra késztetne, csak ülök a konyhában, bámulok kifelé az ablakon és persze magamból. A gondolatok egymást kergetik a fejemben — a pályaudvar huzatos beugrói, a pad, [… Tovább]

Vers

Labirintus

valamit főztél valamit mostál a mosatlanból japán kertté lettek az edények és akkor 2010-ben lejárt virágmagokat kapsz vigaszul a jelen mostanában arról szól melyiket hamarabb melyikre legyintsek hol a középpont? és közben ő minden reggel ugyanazt minden délben ugyanazt minden [… Tovább]

Vers

Szájharmonikák

Az egész dolgot valahogy kilestem, fésűt zizgő papírba tekertem, s a telt kettőst a számhoz igazítva, dalt dudorásztam a feszes papírra, vagy sztaniol volt épp így közrefogva, és ugyanúgy veszettül húzva-vonva, a ritmus úgy szaladgált szét az arcon, hogy öröme [… Tovább]

Vers

Isten, legyél

úgy kilencévesen házadban dióscukor mintázatú oszlopokra májusi litánia illata tekeredett, és lila fürtökben orgonaszó, hittelek, -mint általában a jót- istenemberkék ültek az első négy padban, egy emberisten odafönn (a karzat és a kántor felett, valahol a (mára beszűkült) végtelenben)   [… Tovább]

Vers

Mit kellene mondanom még

Mit kellene mondanom még.      A szó kiömlött könny,        felszárító mosoly. Összefűzött gyöngysor,       anyajegy arcodon.         Szótlanságom sikoly,    mélymerülés szemed   élettavában.   Hoznak, visznek, sodornak az évek,  s mi [… Tovább]