Marthi Anna : Labirintus

valamit főztél valamit mostál

a mosatlanból japán kertté lettek az edények és akkor

2010-ben lejárt virágmagokat kapsz vigaszul

a jelen mostanában arról szól

melyiket hamarabb

melyikre legyintsek

hol a középpont?

és közben ő minden reggel ugyanazt

minden délben ugyanazt

minden uzsonnakor

és a köztes időben ráér

pihenni amíg a torta a hűtőben alkotásként

beazonosul

Legutóbb szerkesztette - Marthi Anna
Szerző Marthi Anna 1318 Írás
lélekbúvár lennék mint oly sokan "Kinézek a térre, és ott ég a fájdalom, a szerelem kísérteties varázsa. Félbemaradt lángolások mögött jössz, a bőröd is csak árnyék egy sehova-úton; arcod a nézés dadogása, ismeretlen kerülők a személyes veszteségek körül - kezeddel intsz, már nem is nekem, a szubsztanciálisan felfoghatatlannak, annak, amitől egy másik sors mindig másik sors marad. Rámvetülsz, rád vetődöm. S mindenünk odaadjuk ez érintő, kósza integrációért a tér s a szívek nagy zűrzavarán át. Valamikor féltem volna tőled, féltem volna, hogy elhagysz, s egyedül megyek az utcán anyagtalan csillagokkal szívem programjaiban. De most már tudom, ez nem csőd, és nem is bánat. Hanem a szabadság részletei. S fel kell nőnünk bizonyos szépségekhez mindenáron." Pardi Anna: A távollevő és az utak