Gondolat koldul, megemészt az éjjel, elhagyott játszóterek ottfelejtett álmain jár pisla fényünk,törékeny csillag, elégünk: csókod alkonyszíne halálba ringat, félelem húz és vágyakozás, de nézd csak, rózsaszirmokkal viselős a szívem, ma így alszom el.
Úgy vágyom hazámat, szép Magyarországot, benne dús kikelet hozzon már virágot, madarak gyors röpte cikázzon köröttem, szeleknek lágy szárnya lebegjen szívemen. Jöjjön az a nyár, jöjjön búzakalásszal, csivitelő fiókák éhes szájával, perzselő naptól rezgő, nyárfaligettel, és enyhülést hozó [… Tovább]
Tartalom másolása nem engedélyezett!