Nap: 2009.08.18.

(ex)férjem születésnapjára írtam e verset… Ötven éved eltelt – fél utad bejártad –S ennyi áll el?tted – úgy cipelje vállad!                                                                         Csillogó szemedben benne még a szikraDuzzadó er?ddel – légy, akár a szikla!   Bár az életedb?l – tévesen – kiléptem,S lelkem egy [… Tovább]

Egy jobb Magyarországban hiszek, ahol nem sátorozzák az ünnepet, és menyasszonytáncra készül büszke bájjal, új frigyre biztos holnapunk!   Ahol lakunk, az arany medence minden ékét szent kett?skeresztre szorított esküvéssel ígéri-tartja! Leányhajakba fon ezüstöt négy nagy folyó, és hármas halomra [… Tovább]

Az ablakon kopog az es?,talán be akar jönni,a villanyt oltsd le,ma fáradt vagyok istennekköszönni.   A hitet rég kifiléztem már,csak a szálkamaradt,s foglalt táblakéntteszem a menny kapujáramagamat.Nincsen gondja velemannak, kinek a sok közülcsak egy vagyok,s leütött bábuként rágcsálnak a sarokbanaz [… Tovább]

    Mit is kívánjak néked ha elárad a tökély tétovaság és kétely száll tova a szél- lel mely tobzódva hordja szét a minden részletében magad választotta jövő üzenetét: nyoma nem marad írmagja sem mit (bár híján e tökélynek) ne [… Tovább]

Kisfiamnak szeretettel Nézlek.  Itt, ebben a nagy fehér szobában elveszel. Az ajtón túl az élet láztalan neszel – idebent fájdalom-homály van. Eszmél? szemedbe látni fél a bennem sz?köl? anya. Ebben az óriás fehér szobában  tested kicsiny vonala árnyal szám köré [… Tovább]

Vágyvezetékekleszakadva,h?s leveg?,tiszta csend.Villám cikázott,ég szakadt, mi történt akkoridebent? Ágak reccsentek,törzseketfordított kiaz ég dühe.Hol voltál Te?Hol voltam én?Se vele,se nélküle. Magunknak tudva –túlélnia szövetségesidegent! –Ellobbant dühb?ljön megnyugvás:kimondjuk újra az igent. Hozzáérni mégnem szabad,a vágyvezeték sistereg.Der?sen hisszük,helyre rakjáka megbocsátómesterek. Ára van a [… Tovább]

  Jöhetett volna bátran. Tudta, mindig várom, akkor még nem láthattam: nyála lefolyt a szájon, macska-egérjáték, futottam körbe-körbe, akkora volt a lelkem, belefért fél vödörbe.   A szív maradt csak bennem. A lélek egyre vágtat. Kifolyt a kamrákból a genny, [… Tovább]

Osonva érkezik,egyszercsak itt terem –– itt id?z reggelig,megbúvik csendesena magány a szívemen… Nem kérdi, vártam-e?…nem kímél, eltemet,eltakar csillagotszikráztató eget,s nem bánja: szenvedek… Egyedül álmodom,egyedül ébredek:borzongva létezem…A tudat: messze vagyfájdítja lekemet!

* Amikor végre hiszem, hogy újra futhatok: pezsdül a vérem, s elszorul a torok! Gyomromban mázsás gombócok vernek tanyát, s közeledben úgy vibrálok, mintha testemet 1000 volt járta volna át.   És akkor azt mondod: ne oly hevesen, kedvesem!? Mint [… Tovább]

Lázas kínomban magam vagyok, egymagam. Bezárt szívem a kaput döngeti, hasztalan. Félt? s óvó sugallat, mely régi tapasztalat, óva int: vigyázz kicsim, meg ne égesd magad megint!   Aztán mintha minden leomlana: kezed érintése bilincset olvasztana, ölelésed feledtet mindent, minden [… Tovább]

  Istenem, kérem a tollat, amivel megrajzoltad a világot! Kérem, amivel leírtad, minden legyen áldott! Kérlek, csak egy órát, hagy rajzoljak én, vagy rajzold te, amit füledbe súgok épp!   Oda, az asztalra, rajzoljunk kenyeret! Oda, a kiszáradt földek felé, [… Tovább]

Kezemet fogod *   Hogyan volt? Az éjszaka varázsolt.   Akartam, akartad, nincs ki határt szab.   Az idő? Örök ellenség. Megállhatott volna, míg néztél, csókoltál.   Tolvaj óra, ellopott egy pillanatot.

Volt valahol réges-régen egy ócska, kopottpad, ahol gyakran néztem a kései tájat,hogy az ?sz a levelekre aranyat lopott,amíg végigcsókolta pajkosan a fákat;vagy ahogy a szél h?vös kezével látatlanis kincsért turkált az avar r?t kupacában,és én minden kis szell?vel együtt kacagtam,ha [… Tovább]