Szécsényi Barbara : Fehér szoba

Nyomtatás

Nézlek.

 Itt, ebben a nagy fehér szobában

elveszel.

Az ajtón túl az élet

láztalan neszel –

idebent fájdalom-homály van.

Eszmél? szemedbe látni fél

a bennem sz?köl? anya.

Ebben az óriás fehér szobában

 tested kicsiny vonala

árnyal szám köré mosolyt –

 de átsikolt a félelem

minden hasadékán a csöndnek.

Korán az ébredés, ne csüggedj.

Színes álmok mind alusznak.

De a holnapi szép már itt motoz

 az ablakszárnyakon.

Ha volna gyermekarcom           

s lenne kék egem

– megmutatnám Kicsim –

de fel sem ismerem

a felh?tlent, a lepkesúlyt.

Te mégse félj.

Ez a nagy-fehér szoba

ez lesz majd a múlt,

s a jöv? emlékké simítja Benned

 ezt a lázas kisfiút.