Vers

Tűzvigyázók

Álomhegyre kapaszkodsz, de mondd, miért? Ott sem ringatnak szelíd hangú hajnalok. Ne félj, cseréld el agg múltad szívedért, tested égetik máglyára dobott álmok. őrizd halk fohásszal tiszta szerelmed, előtted omlik össze lelked magánya, dobd el hited, az égen lásd, szétpereg, [… Tovább]

Vers

Nem lehet

Most aztán tényleg lent vagyok… meg kéne halni és újjászületniaz összes nyomort mind elfelednia bánatokat jó mélyre temetniki kéne ülni a fagyba és várni jeleket rajzolva a piszkos hóradermedten áhítva várni a jórajégkockát találni tüzes katlanban lehetetlen – s mégis [… Tovább]

Vers

Alkony

  csöndesül a mindenség, ringó szőlőfürtökkel terhes indák vajúdnak fölöttünk, hűvösebb az éjjel, bújj közelebb, ne félj, alkonyba hajlunk mi is, kedvesem      

Vers

Már romolhatatlan

A művész által készített többosztatú oltárkép és színes üvegablak a Magyar Püspökkari Konferencia kápolnájában látható. Ezekről a művekről a világhálón nem érhető el reprodukció.                                                                                                                                        Xantus Géza oltárképe és üvegablaka el?tt     Most, hogy a stációk mind mögötted, vezet [… Tovább]

Vers

KETT?S

Érted? Ha nincsen kihez imádkozni, Akkor is összegy?lnek az ember szavai, Megs?r?södnek a nyelvcsap tájékán, Torkot fojtanak, és megölik a lélek Csendjét. Ha meg van csöndje a léleknek, Akkor akad lélek is, kár lenne tagadni, Kikerülni, mert hogy mib?l áll [… Tovább]

Vers

Hajnalig

Árnyék maradj ágyékomon         Hitetleneknek ne szórj igét, maradjanak csak benned lapra szép szavak! Engem se félts, mikor háborút üzen majd  test a szívnek, vétkeztünk, e fegyvert nem teszem eléd! Ne lásd ma árvalányhajam! Ne érintsd lelkem, távol az! [… Tovább]

Tanulmány

Apámmal betonozunk

* Míg vártuk a nagy fehér keverőt Apám zsaluzni akart tölteni időt   Nézte a gödröt ráncolta homlokát mondván: definiálatlan a gödörnek széle   Ezen én röhögtem és szidtam a felmenőt   Ezen ő megsértődött és elmagyarázta hogy ezen még [… Tovább]

Vers

Azután

  nehéz lett a súlytalanság és észveszetten körbeforgott a föld a sejtelem oszlopot kapott majd bizonyság-falakra d?lt   aztán a világ összeomlott és hegyek mordultak romjaikra sárvizet öklendett a völgy és sziklasírokba mosta mosta   a visszhang fuldoklón beszélt a [… Tovább]

Vers

Virág álom

ez egy eléggé személyes vers Virág álom   Virul a pírom Az arcom fénylik Zöldell? párom Koronán szét nyit Elhajt egy legyet És nyíldogál tovább Nézi az eget És nedveket iddogál Növekszik együtt Hisz túl élünk bármit Körülöttünk zölddel a [… Tovább]

vegyes

Hullámvasút

Nem most írtam – de most súlyos jelent?séget nyert…nem akarom… …kúszik veled b?szen,halad felfelétör az ég felé-hol van még a cél- vánszorogva lassan-türelmed csappan-s mikor végre felérszfönt vagy a csúcsonélvezd a percetmert nem lesz így örökre (vigyázz, ki ne bukjon,szorítsd, [… Tovább]

Humor

Jenőke – Lotyogok

Ne má…. Csókolom!   Néztük a Papussal a Tv-t. Az Öreg elkezd üvölteni: — Gyere annyuk, eldobod magad! Figyuzd má, a Teminátor 9-hez mutassák a statisztákat. — Te hibbant agyú óriástulok, te szeszen cseperedett pálinka reklám! — Ezek az új [… Tovább]

Vers

Igézet

Alkotó tábori feladat volt. Egy pillantás, egy szó, egy érintés, káprázat csupán. Árnyék, mely idő ködébe vész, s csak lelked sebzi valahányszor eszedbe jut.  

Egyéb

Julika

– (az illusztáció Picasso festménye) – *   Julikámhoz mindig munka után mentem, úgy hat óra körül délután. Legtöbbször vittem neki egy kis uzsonnát — vagy vacsorát, ha úgy tetszik, mert sokszor még órák múlva is ott ültünk az asztalnál, [… Tovább]

Vers

Nem volt

    sebeidre ecetet öntött, – egyre csak marta, s te vártál arra a hangra, hogy megváltson, de nem jött senki csontrácsos börtönödben, egyedül néztél önmagad szemébe, megbuktál, elvesztél, bárányok között farkassá vedlettél, nem volt Madonnád, akit bálványozz, nem volt [… Tovább]

Vers

Szerelmi vallomás

Hajnali órák ébred?je azon gondolkodom, verset írok neked. Bizony! A kés?n ébred?nek. Talán nem elkésett zenét, kínrímeket, inkább valami szépet, ahogy az éjszakába lopódzik az életadó, a fény. Cickány szöszöl hó alatt, vájatában.   Röhej – augusztus végén vagyunk, Te [… Tovább]

Vers

Vártam

Vártam Sejtünk összeforrt, kelyhemben lelt puha ágyra. Óvtam ?t, még miel?tt, szíve dobbant. Vackában n?tt, simogattam, becéztem, hallgatott, én értettem. Fájdalom ébresztett: világra indult másom. Mellemen pihent, kínom elillant, ragyogott rá mosolyom.