“Nem ihatjátok az Úr poharát és az ördögök poharát; nem lehettek az Úr asztalának és az ördögök asztalának részesei.” 1Kor 10,21 – Pál apostol Ugyanaz a húsleves illat, mint novemberben, amikor utolsó vacsoránk alatt kialudt a láng. Igyekeztem: [… Tovább]
Régvolt háborús idők kísértetei járnak Hogy juttathattak el a vasárnap déli gyöngyöző levestől, az anyák tésztás körmű kezeitől, a miértünk szolgáló szeretet kondérjainál korgó gyomrú ácsorgásokig? Ki fojtja el a földre ejtett tekintetekben burjánzó szégyent, a gerinctörések szisszenéseit? A [… Tovább]
legalább a képzel?dés könny? függönyén sütnél keresztül mint a hajnal oly` egyértelm? és független daccal mint a vonatindulás vagy az id? szörny? kattogásai hogy csak sejtenélek de lennél talán meg tudtál maradni az el?ttem-ismer?snek s a lámpaoltás utáni fényben lemondó [… Tovább]
Lefejt a tiltás. Bélyeghomlokod hiába n?tte haj be nem fed. Avar üszköli házad. Söpörj er?sen. A föld marad. Izmaid szenek még – f?tenek, de salak nálad a vendég.
egyszer elvesztem magameloldom fékeims az erd? nyugtalanfáihoz futok megölelem a telet fürtjeimbe szánkázó napotfonok:símulok ott lesz melegoldalán a fáknaka visszacsókolt fellegekmegáldnak ott lesz meleg (ha fázlak)
centiméterekkel játszommíg okos szemekkel mérsza megméretés futni-kényszereakasztja lábaim – ha lépszén botlok bele sárgadélutánok rántanak az estiga lámpasor merev burkaibezárt fényük eresztikközénk…pár ajtó nyitva vanmégis dörömbölni kezda “nem vagyok magam”
Elkopunk mint utcahossznyi érvekigazolatlanul – végül semmivelbeérve – katonacentit vágunk:még egy nap milyen sz?kre mértük vagy mértea végtelen határ – miért neúgy riadnánk mint tetten ért önz?-id?kszámtalan lehet-be folytunkkicsorogtunk id? el?ttlehettünk volna… voltunk?aztán képzel?dés álmok fejtegetnekhamar! gyerünk álmok se lesznek – [… Tovább]
Papp Für Jánosnak, június 26-án, Születésnapjára rádcsukódott ajtók mögé engedsz látni a szemeddel – szíveddel fájni fájni az örök hiány jelét metszetted magadba akna-mély magányod nem is evilági… falak tükrök árnyak…a némaság üzen résein az éjnek halott csönd oson [… Tovább]
…egyenes maradt törzsemben az ember… Hagyd lépteim (talán kérnem is kár)Távolról követsz sz?k macskaszemmel.Bármerre d?ltem – a válaszoknálegyenes maradt törzsemben az ember. Hagyd a sok követ: odébbgurulnak.A sínek közelét ne told, ne féld;s ha nincstelen hagy utamon egy új [… Tovább]
A halottakra más szemekkel nézek. Irgalmas vagyok – akár az Isten. De halandók ha megbántottatok: szánalmas-kis emberségem sincsen.
