Vers

Csak a réseken

…átlépni nem lehetábrándom ködfaláncsak a réseken lesekegy eltört életet… …megláthatom taláninnen a lényeget(lehet hogy tévedek)irigykedve nézem – – ott boldog embereksétálnak kéz a kézben,lebegnek szenvedélyben – – nézem, és remélem:…ugye talán egyszer majd én is ott leszek…

Vers

KIT TUDTAM

A képen Tina Modotti   kit anyámnak tudtam eddig, s akinek egyre több dolga – természetes – a halállal, bután bambul az él?re, s örül, hogy meglátogattam, tegnap is bár nála voltam, de szeretnék ma is menni, szeretnék holnap is [… Tovább]

Vers

homloknyi

  Homlok ó homlok kiugró halántékcsontos tatáros pogányos homlok töviskoszorús pléh-Krisztus- homlok Dózsa-koronás izzó vas- homlok ó homlok szemérmes földre sütött homlok félárbocon fejkendős homlok gondok elébe mint ekébe befogatott homlok barázdáltak bandázó szelek ereklyéid a sebhelyek homlok sebzett szablyától [… Tovább]

Média

Peremen

  (meghallgatom)  A ház falairól csatornák némaságába csorog az est, egy árny torzképet fest, a másik valamivel élesebbet.  Lámpán elsercenő rovarok szárnyai muzsikálnak … megszűnik a lét, tétté váló okok paráználkodnak a csend tövében. Hamarosan helyükre kerülő reklámlapok, holnapot koldul [… Tovább]

Elbeszélés

Az eperfa bűne

*        A motorfűrész éles fogai gyorsan átvágták szárazra aszott kérgét. Megkönnyebbülést érzett minden újabb ág elvesztésénél. Végre! A megváltó halálra két évet kellett várnia! Két borzalmas, hosszú esztendőt. Bárcsak azon a napon törtek volna le ilyen könnyen. [… Tovább]

Vers

Eltünik

…fikció… …tartanám vissza egyrecsak picit maradjon még, ne hulljon szerte:szorítnám er?sen egybe ujjam már fehérliks minden hiába, mégiselporlik, kisiklik,homokként elpereg (közben úgy szenvedek) mert kevés már itt a féltéscseppenként elt?nik az érzésapránként majd kihull– helyére magány tolul s még kimondatlanulde [… Tovább]

Vers

analóg p.s.

/garai péter sándornak/ van a szekrényemben egy fiókahova fejfájásaimat teszemminden éjjel miel?tt elalszomellen?rzöm a falakatnehogy elmásszon megszokott helyér?l valamelyik könyvben olvastam álmában elfojtott szadizmusátéli ki a tudat     kép: Dohárszky Béla

Elbeszélés

A helytartó útja 2.

  Abban a nevezetes évben, Tibérius caesar uralkodásának 22. évében Názáret igazán kicsiny falucska volt, mindenki ismert mindenkit, így már a második ember, akit?l a helytartó érdekl?dött, megmutatta nékik József és Mária – no meg Jézus – egykori házát. Mindjárt [… Tovább]

Kisregény

Mesél a bécsi tekergő 24.

*     Törvényen kívül és belül   Ezen események utáni napok egyhangúságban, de főleg nap–napi idegességben teltek. Vevő alig tért be, viszont a számlák gyűltek rendesen, és a hitelezők követelték a pénzeiket. Bergmannt nem nagyon zavarta a dolog. Idejének [… Tovább]

Vers

Vihar

Remeg? kéz, túlhevült ideg,felkap és görget a fergeteg;szélvihar tombol, orkán dúl,szavak születnek szavakon túl…Szemed rám tekint, érzem súlyát,zápor mossa el napok porát.Tisztul az égbolt, a leveg? forr,új híd épül most szavainkból…

Hírek

Johann Wolfgang von Goethe

Goethe könyveinek véghetetlen sora mintha magát az egész világot akarná megfogalmazni versben, prózában, lírában, szépprózában, drámában, elmélkedésben, természettudományban.   „Virágot szedtem csöndes sétán,S hogy hazahoztam kis bokrétám’.A meleg kézt?l azalattA kehely búsan lelohadt.Mindjárt pohár friss vízbe tettem,És mily csuda tanúja [… Tovább]

Vers

torokhang

igazábólelképzelni sem mered ésigazából egyetlen vékonyvonalka a valóság és igazábólcsak közel kéne jönnödhogy végleg holnap legyen ésazt hiszem te mindigtúl értelmesen keresteda válaszokat meg a sötétbentapogatózás miértjeit nélkülem ésmajd ha egyszer kiegyenesedszés kisimítod az öregedésapró ráncait és megint úgy tudsz majdkörbe [… Tovább]

Vers

Szomorúságból fon

*     Szomorúságból fon koszorút homlokomra az ősz dicsérni utálatos elmúlást, termény teremtőt. Emlegetni tavasznak kihűlő, majd sosemvolt emlékét, csak szavakban élő előbb fehér, és ezer színét.   Bőkezű hőjét a nyárnak töménytől nehéz kocsmai témává nyomja az örökkön [… Tovább]

Vers

Párizs váró

Életem els? kép verse, egy próbát megért Ó Én Nem Vagyok Benne biztos Hogy ki tudom Várni azt a napot Mikor veled Az Eiffelen Gyönyörködve Nézzük a város Fényekben fürd? Esti testességét                                                              Szerintem      holnapután                                                   [… Tovább]

Novella

Hangyaháború

Sorra szorították ki az ellenséges hader?ket a stratégiailag fontosnak ítélt területekr?l, mikor az égen hirtelen felt?ntek a Méhek.     Több évtizede folyt a kemény harc; a honi és ellenséges mez?kön egyaránt hatalmas veszteségekkel. Ám ebben az évben jelent?s fordulat [… Tovább]

Vers

Ajándék

    Szép kis kéjbabért adott az éj konty lerongyolt hajnalért cserében. Fej vállra hajtva ébredez, s a morcos jó reggelt helyett, óvatosan nyúlok csóknyakláncomért.

Esszé

Az idők jelei 1.

– a mennyiség uralma a minőség fölött –     Bűbájos játékot kaptam a minap, számítógépre valót. Állatkertet kell építeni, gyakorlatilag a semmiből. Vagyis hát az alapterületet szállítja a program, aztán neked kell ketreceket, utakat, vendéglőt, fákat, szemetesvödröket, padokat, miegyebet [… Tovább]

Vers

ISTEN

 Isten, ha ismersz, láthatod, a homokként pergő tegnapot A múlttá foszló jelen ujjaim közt szétfolyik s szívem a semmit markolja.   Létem oka, Te, rejtőzködő, örökül hagytál királyi birtokot s kezed nyomátminden szegletkövön. Mint egy kéretlen ajándékozó, ki tékozló is [… Tovább]