P. Szabó Mária Szerző
Vezetéknév
P.
Keresztnév
Szabó Mária
Ország
Hungary
2 hónap 4 komment

Szerelem – Megint ez a hülye foci! Már nem bírom sokáig! Halkítsd le egy kicsit legalább! – a vékonyka, apró termetű, öregasszonyt majd szétvetette a düh. Úgy érezte, a másik mérgezi a levegőt is. „Aludni sem tudok tőle”, morfondírozott magában. [… Tovább]

2 hónap Nincs Komment

Szüleink szent elhatározása egyébként az volt, hogy munkára nevelnek, erre vonatkozóan többféle kísérlet született, a legmaradandóbb a „segítség a kerti munkában” című. Egyik estén apu széles mosollyal állított haza és bejelentette, vett egy kertet és szerinte ez lesz a jövőnk. [… Tovább]

3 hónap 7 komment

Piroslanak a pipacsok, csak néha-néha tarkítja a vörösséget egy kis kék, vagy éppen a pitypangok fehérje. A csönd mintha vérzuhatagba lenne fojtva, szinte hallik, ahogy jajveszékel. Még sétál a búzamező szélén a lágy szellő, de hirtelen egy madár röppen. Micsoda [… Tovább]

3 hónap Nincs Komment

Anyám negyvenkét éves volt, amikor elváltak, én pedig tizenhat, már javában kamasz, így reagáltam a dologra is, Korda György féle számot hallgatott, potyogtak a könnyei, megkérdeztem, „aput siratod?”, dühös voltam, mit sír, most már nyugalom van. Évekkel később, amikor én [… Tovább]

4 hónap 2 komment

Itt kezdtem az általános iskolát, nem sokkal azután, hogy leköltöztünk, akkor még leányiskola volt, a tantermet szélességében keresztül érte a pad, hatan ültünk egymás mellett, télen pedig vaskályha adta a meleget, akkoriban volt szénszünet is, mondanom sem kell mindannyiunk örömére. [… Tovább]

4 hónap 2 komment

Apánk, Szabó Mikós, harcolt a második világháborúban századosként, majd a háború végén Oroszországban hadifogságba került, sokat mesélt róla esténként, éheztek, a fagyott földből vérző ujjakkal kaparták ki a megfagyott krumplit, szemfüles volt és igazi hős az elbeszélések alapján. Harcolt a [… Tovább]

4 hónap 6 komment

Volt egy nagyon régi karácsonyunk, amelyre viszont szívesen emlékszem. Nagy tél volt, hó borított mindent, sok gyereket szánkózni vittek a szülei, nekünk nem volt szánkónk, csak irigykedtünk, és akkor jött a Jézuska. Már ágyban voltunk, amikor kolompszót hallottunk, kinyílt a [… Tovább]

4 hónap 2 komment

Azon a nyáron, amikor kisdobos lettem Alpáron nyaraltunk öcsémmel, alpári mamánál és tatánál. Meleg nyár volt nagyon, éjszakánként kint aludtunk a tornácon, igazi tornácos parasztházuk volt, utcára merőlegesen, hosszú ház, középen konyha és két szélén a szobák. Egyszer, amikor alpári [… Tovább]

4 hónap 4 komment

  Ehhez azonban anyánkra is szükség volt, ezért hát megszületett a múlt század húszas éveiben. Alpár nagyon régi falu, a honfoglalás kori Alpár nemzettség területe volt valamikor, hát itt született az én anyám, talán a helyiség is rányomta bélyegét, mert [… Tovább]

5 hónap 4 komment

1. Teleki utca hatvan, Debrecen egyik régi múltú utcájában amolyan civisház hat lakással. Itt lakott a mama és gyakran én is. Ebből az időből Tót bácsira emlékszem, rá is csak azért, mert nagydarab volt sötét színekkel, szúrós tekintettel, jóízűen lehetett [… Tovább]

P. Szabó Mária Szerző még nincsenek barátai.
Minden szerző, lektor, adminisztrátor csoportja.