Havas Éva : Mint k?…

…még néha álmomban
feldereng a képed,
ilyenkor a párnám
könnyben ázik érted…

 

 

Mint k? a vízparton
heverek magamban,
nincsen gondolatom
elnémít a magány
feszült húrként várom
végs? pillanatom:
ha j? az alkonyat,
elborít a dagály…

…még néha álmomban
feldereng a képed,
ilyenkor a párnám
könnyben ázik érted,
mellkasom szorítják
tüzes vasbilincsek,
nem találok soha
többé ilyen kincset…

…így csak heverek itt
csendben és szorongva –
– nem talál rám senki
maradok magamra,
örök kárhozatom
nem ?zöd el te sem,
hullámbörtönömben
végs? álmom leszen…

Legutóbbi módosítás: 2009.08.16. @ 15:06 :: Havas Éva

Szerző Havas Éva 370 Írás
Nagyon szeretem a verseket. Időnként írok is, több-kevesebb sikerrel. Nem tartom magam költőnek - igaziból magamnak írok...nem számolgatok szótagszámot...néha csak úgy jönnek a gondolatok, én leírom őket...aztán vagy vers lesz belőlük, vagy papírgalacsin... Éppen ezért mindig van nálam papír és toll, na meg a telefonom jegyzete is teli van kósza gondolataimmal :)))