H.Pulai Éva : Száz éve született Fejt? Ferenc

Nyomtatás

„Az élete a liberális és a szociáldemokrata irányzatok közötti folytonos dialógusban telt” (Glatz Ferenc)

Fischel Ferenc néven Nagykanizsán született zsidó értelmiségi családban. Fejt?, aki fiatalon áttért a katolikus hitre, a budapesti egyetemen kapcsolódott be az illegális kommunista mozgalomba, itt találkozott József Attilával, akinek tehetségét az els?k közt ismerte fel. 1932-ben börtönbe került, tanulmányait meg kellett szakítania.

Sem a Kommunisták Magyarországi Pártjának, sem pedig a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak nem lett tagja, de – eltávolodva a kommunista eszmékt?l – 1934-t?l aktív munkatársa lett a szociáldemokrata párt napilapjának, a Népszavának, valamint elméleti folyóiratának, a Szocializmusnak. Emellett Fülöp Ern? álnéven rendszeresen írt cikkeket, irodalomtörténeti és kritikai tanulmányokat a Nyugatba, valamint az erdélyi Korunkba. A kritikai tanulmányok alanyai között megtalálható Aldous Huxley, David Herbert Lawrence, Thomas Mann, Oswald Spengler és József Attila.

A kommunista mozgalommal hamar szakított, de a szociáldemokráciához – ha kritikusan is – egész életében h?séges maradt. József Attilával és Ignotus Pállal együtt alapítója az imperializmus– és egyben sztálinizmus-ellenes Szép Szó cím? irodalmi és társadalomtudományi folyóiratnak, amelynek 1935–38 között társszerkeszt?je volt. József Attila betegségének el?rehaladtával Fejt? fokozatosan folyt bele a felel?s szerkeszt?i munkába is.

Fejt? Ferencet 1938-ban egyik cikke miatt hathavi börtönbüntetésre ítélték, amiért bírálta a magyar kormány németbarát politikáját. Ismer?seit?l tudta meg, hogy a hatóságok internálását tervezik, ezért Horvátországon keresztül elhagyta az országot, és Párizsba költözött.

A Népszava párizsi tudósítója volt hét évig, a második világháború idején részt vett a francia ellenállásban, miközben itthon majdnem az egész családját kiirtották. 1947 és 1949 között a párizsi magyar sajtóirodát vezette, de Rajk László letartóztatása után tiltakozásul lemondott; Rajk kivégzésekor nagy cikkben leplezte le a per hamis indítékait. Az 1956-os forradalom leverése után dönt? szerepe volt abban, hogy a francia értelmiség hitelesen tájékozódhatott a történtekr?l, és állásfoglalásával szó szerint életeket menthetett. 1955-ben francia állampolgár lett, igazgatta a politikatudományi f?iskola kelet-európai szemináriumát, szovjet és kelet-európai témákról tartott el?adásokat, rendszeresen szerepelt a nyugati rádiók magyar nyelv? adásaiban.

Az emigráció idején számos lapban publikált, és a világháború vége után átvette a párizsi magyar nagykövetség sajtóirodájának vezetését. Rajk László letartóztatása után azonban, 1949-ben lemondott a sajtóiroda vezetésér?l, megszakított minden kapcsolatot a radikalizálódó hazai kommunista vezetéssel, és politikai menedékjogért folyamodott Franciaországban, ezzel a végleges távolmaradás mellett döntött.

1950-1979 között az AFP hírügynökség munkatársa volt, a kelet-európai kommunista diktatúrák elemzésével foglalkozott. 1947 és 1989 között nem tért vissza hazájába. El?ször 1952-ben jelent meg A népi demokráciák története cím? munkája, amely ismertté tette nevét – Magyarországon a m? két kötetben, b?vített kiadásban csak 1991-ben jelent meg. A népi demokráciák története a kelet-európai sztálinizmus elemzésének alapm?ve, óriási tárgyismeretre támaszkodó megközelítései ma is érvényesek. A 16 nyelvre lefordított, Franciaországban tankönyvként is használt m? számos francia szimpatizánst ébresztett rá a valóságra.

Fejt? szépírónak indult, de áttért a politikai tudományok területére. M?vei a tényekre építve, éles antikommunista szellemben bírálták a „tábor” ideológiáját és politikai gyakorlatát. A népi demokráciák története a kelet-európai sztálinizmus elemzésének alapm?ve, óriási tárgyismeretre támaszkodó megközelítései ma is érvényesek. A Rekviem egy hajdan volt birodalomért az Osztrák-Magyar Monarchiát siratja el, Emlékiratait Párizsban 1986-ban, magyarul Budapestt?l Párizsig címmel 1989-ben adták ki. Fejt? konzervatív liberális szocialistának vallotta magát: konzervatívként az európai görög-zsidó-keresztény hagyományhoz köt?dött, liberálissá az önkényuralmi rendszerek tették, és a kirívó egyenl?tlenségek ellenfeleként maradt szocialista.

Fejt? könyvet írt az 1956-os forradalomról, 1972 és 1982 között a párizsi Politikai Tanulmányok F?iskoláján a Szovjetunióval és Kelet-Európával kapcsolatos szemináriumok igazgatója volt, 1973-ban pedig m?veiért megkapta a bölcsészdoktori címet. Franciaországban a 20. századi értelmiség egyik nagy alakjának tartják. 2006-ban magyar nyelven jelent meg József Attiláról szóló könyve.

1989 júniusában, Nagy Imre és társai újratemetésére jött el?ször haza Magyarországra. Felesége, Hilmayer Róza 2000-ben hunyt el. Két gyermeke és egy unokája van, az 1974-ben született színész, író filmrendez?, Raphael Fejtö.

Fejt? Ferenc a Francia Becsületrend Lovagja (1988), a Francia Nemzetgy?lés Nagy Irodalmi Díja (1975), a Pulitzer-emlékdíj (1994), a budapesti díszpolgári cím, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal, a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Nagykeresztje, a Francia Becsületrend tisztje, a Nagy Imre Érdemrend birtokosa, valamint a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemek díszdoktora.

2003 októberében Fejt? a Károlyi József Alapítványnak adományozta könyvtárát. A fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban elhelyezett Fejt? Ferenc Könyvtár állományába jelenleg mintegy 6 000 kötet tartozik, továbbá a történész érdekl?dési körébe tartozó több tízezres sajtódosszié-gy?jtemény és egy 350 címet tartalmazó folyóirat-gy?jtemény.

Tavaly június 3-án, kilencvennyolc éves korában hunyt el Párizsban, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben nyugszik.

„Életm?vész a legnemesebb értelemben”

„Talán az egyik utolsó európai értelemben vett értelmiségi volt. Nyitott volt a legkülönböz?bb kultúrák iránt – az egyik héten még zsidó teológusokkal, a másikon muszlimokkal folytatott hosszú beszélgetéseket” – emlékezett vissza Glatz Ferenc akadémikus, aki jó barátjának tartotta Fejt? Ferencet. 1989 óta ismerte a történészt.

„Sokszor próbálták beskatulyázni politikai pártok mögé, de ? sosem lépett be egyetlen pártba sem. Nem fogadta el, hogy egy értelmiséginek be kell állnia valamelyik politikai táborba. Bár a baloldalhoz állt közelebb felfogásában, a munkáiban a konzervatív értékek is felbukkannak. A nyitottságot tartotta a legfontosabbnak” – mondta az akadémikus. „Az élete a liberális és a szociáldemokrata irányzatok közötti folytonos dialógusban telt” – tette hozzá.

Otthonos volt a 18. század, az Osztrák-Magyar Monarchia történetében éppúgy, mint az egész szovjet korszakéban. Több m?ve Magyarországon is kötelez?, nagyszabású történeti munka, ugyanakkor apróságok is szenvedélyesen tudták érdekelni – mondta. „Kilencvenöt évesen képes volt Rudolf trónörökös haláláról önálló kutatásokat folytatni. Máskor este hét-nyolc körül hívott fel, hogy beszámoljon a párizsi polgármesteri választások állásáról” – emlékezett Glatz Ferenc.

„Szerette a zenét, a szép m?alkotásokat, és szerette a szép n?ket. Szerette a remek borokat, a jó étkeket, nagyon szeretett fürd?be, massz?rhöz járni” – mondta. Külföldön részben err?l volt híres Fejt? Ferenc: az élet élvezetér?l. Külföldön sokra tartották a közéleti aktivitását, és azt, hogy a hátrányát el?nyére tudta fordítani, hiszen Párizsban emigráns külföldi újságíróként kezdte – emlékezett az akadémikus. Fejt? Ferenc „a szó legnemesebb értelmében vett életm?vész volt” – mondta.

M?vei

Magyarul

·   Erasmus avagy beszélgetés a humanizmusról, Cserépfalvi Kiadó, 1936

·   Érzelmes utazás, regény, Korunk, 1936; Magvet? Kiadó, 1989 ISBN 9631415201

·   Jean Jaurès, tanulmány, Világosság, 1937

·   A nagy utópisták, tanulmány, Világosság, 1937

·   Mi a magyar most?, antológia, Pantheon, 1937; Cserépfalvi–Gondolat–Tevan, 1990

·   Heine, Népszava Könyviadó, 1947; 1998 ISBN 9639171034

·   József Attila az útmutató, tanulmány, Szocializmus, 1948; Papirusz Book Könyvkiadó, 2005 ISBN 9639263257

·   Európa az 1848-as forradalmak el?estéjén – Európa tavasza, Új Id?k Irodalmi Intézet (Singer és Wolfner) Kiadó, 1948

·   A magyar szabadságharc – Európa tavasza, Új Id?k Irodalmi Intézet (Singer és Wolfner) Kiadó, 1948

·   Budapestt?l Párizsig. Emlékeim., Magvet? Kiadó, 1990

·   A népi demokráciák története I–II. (Kosáry Domokos utószavával), 1991 ISBN 9631417883

·   Rekviem egy hajdanvolt birodalomért. Ausztria–Magyarország szétrombolása, Atlantisz és Minerva Kiadók, 1990 ISBN 9637978879; 1997. ISBN 9632235045

·   Martinovics Ignác: = Mai magyarok régi magyarokról, Szép Szó–Cserépfalvi, 1937; Cserépfalvi -Gondolat-Teran (reprint), 1991

·   A népi demokráciák története, Magvet? Kiadó, 1991

·   Szép szóval, tanulmány, publikációk (válogatta, szerkesztette, utószóval ellátta: Széchenyi Ágnes), Századvég Kiadó; Nyilvánosság Klub, 1992

·   Borkóstoló irodalmi tanulmányok, Belvárosi Könyvkiadó, 1996

·   Hová repül az idõ? Beszélgetés Jacqueline Cherruault-Serperrel, interjúk, Cserépfalvi, 1996 ISBN 9637675752

·   Szociáldemokrácia tegnap, ma, holnap, Belvárosi Könyvkiadó, 1996 ISBN 9637675604

·   A Duna-parttól a Szajna-partig, Belvárosi Könyvkiadó, 1996 ISBN 9637675574

·   A zsidó és az Úristen. Eretnek esszé [ford. Osvát Anna], 1997 ISBN 963815909x

·   II. József, Atlantisz Könyvkiadó, 1997 ISBN 9637978895

·   Magyarság, zsidóság (Zeke Gyula közrem?ködésével), História – MTA Történettudományi Intézete, 2000 ISBN 9630055414

·   A század utasa, Holnap Kiadó, 2002 ISBN 9633465184

·   A monarchiától a globalizációig, Alexadra Könyvkiadó, 2004, ISBN 9633671175

·   Isten, Ember, Ördög – Elmélkedés a rosszról és a történelemr?l, Holnap Kiadó, 2006, ISBN 9633467128

·   József Attila – A szép és jó szó mestere, Holnap Kiadó, 2005 ISBN 9633466822

·   Mégiscsak a szociáldemokrácia, Kossuth Könyvkiadó, 2006, ISBN 9630948753

·   A magyar tragédia 1956, Kossuth Könyvkiadó, 2006 ISBN 9789630949088

·   1956 – A magyar forradalom, Holnap Kiadó, 2006 ISBN 9633467330

·   Budapestt?l Párizsig Párizstól Budapestig, Kossuth Könyvkiadó, 2007 ISBN 9789630955867

Nyugat · / · 1936 · / · 1936. 3. szám · / · FEJT? FERENC: SZIGET ÉS TENGER

FEJT? FERENC: SZIGET ÉS TENGER

KÖZÉPEURÓPAI HUMANIZMUS

A harmadik nemzedék ez irányváltoztatásának már határozott jelei mutatkoznak. Már akadnak olyanok, akik megtalálják az – ez esetben helyénvaló – középutat a szigeti elzárkózás és a kalandos tengerreszállások vakmer?sége között. Azokra a fiatal írókra és tudósokra gondolok els?sorban, akik az Apollo köré csoportosulva a filológiától és tájkutatástól «induktive» érkeztek el általánosabb kérdésekhez és válaszokhoz s tapintatos okossággal szoktatják szemüket a távlatokhoz. Még nem Európa: de már Középeurópa. Még nem demokrácia, de majdnem az: humanizmus. (Mi más a demokrácia, mint humanizmus a társadalomgazdasági és politikai gyakorlatban?) Itt megbírálják a magyar «újromantikát» [*] itt tiltakoznak az ellen, hogy Horatiusból «thrák bálványt faragjanak a mithoszimádók kedvéért» [*] , itt tanítvány mer még hódolni mesterének s megköszönni «az apák harcát a fiúkért.» [*] Itt fiatalok írják a nemzedékelv? élcsapatnak, hogy «hol itt a nemzedék? Itt hangoskodó emberek vannak.» [*] Az Apollo kimondja, hogy «amit (népies íróink ma) zavaros szociálfasiszta lelkendezésükkel követelnek, a Huszadik Század és a régi Nyugat szociális problémákkal foglalkozó írói már régesrég határozottabban és pontosabban kimutatták: latifundia Romam perdidere». [*] Itt nem üres szó a középeurópai humanizmus: a román és szlovák irodalom problémáinak tárgyilagos és szeretetteljes ábrázolásával szolgálnak határokat összemosó emberi eszményüknek. [*] Nem zúg a nagyharang, de az elmékben tisztul a köd s a szívekben nem terpeszkedik a g?g. Az auspiciumok biztatók. S hogy azzal a verssel zárjuk, amellyel kezdtük: «Tán száz ily zátonyon épül majd az új és szebb Atlantisz»…?

[*] Mátrai László, i. m. Apolló. III. 1935.

[*] Halász Gábor: Horatius, u. o.

[*] Bóka László: Gombocz Zoltán, u. o.

[*] Bóka László: Korszak és nemzedék, u. o.

[*] Gál István: Humanizmus és magyar néptudomány, u. o.

[*] Gáldi László: A román irodalomtörténet tájrajzi problémái és Sziklay László: A szlovák romantika pánszláv jellege u. o.

Forrás:

MTI

origo.hu

wikipedia.hu

epa.niif.hu