Üzenet magamnak, de KMGY-nek is ajánlva.
Az az öröm, amikor széthullik
a belém préselt vasreszelék halma,
s a sziklaes? fényes birodalma
elhamvadva semmi lesz, elmúlik.
Nekem ez nem a halál, de a lét,
azért lettem, hogy széthintsek fényeket,
apró pontba s?rítve lényeget,
és megmutassam az öröm egy jelét.
Ha égek, belül tüzek izzanak,
és égetek is, ha rossz helyre esek,
de pillanatnyi varázzsal befed
a körbe szálló t?zijátékszalag.
Az az öröm, amikor széthullok,
és küldetésem így beteljesül,
a káprázat a térben még repül,
s én megnyugodva végleg elmúlok.
