Kőmüves Klára : Telet!

 

Kihűltél bennem, míg fogad közt égtem,

s míg életet lehelni vágytál, jégmandulám

nyirokcsomóhoz koccanásába fagyott a csókod.

Szilánkok sebezték ajkam nedves bőrköntösét,

csonttábláimat pásztázta  fagyos nyelvhegyed,

majd napok s hetek lázlátomásainak vacogó világa

kiengedte a szívemet. Így jöttek csókra csókok,

langyos szélleheletek. Meleg van, fránya nyár!

 

 

 

 

Telet!

Legutóbbi módosítás: 2009.08.28. @ 08:53 :: Kőmüves Klára
Szerző Kőmüves Klára 685 Írás
Később talán hosszabban bemutatkozom, most csak annyit; vidéki vagyok és főleg a verseket szeretem (olvasni ...és írni is :))