dudás sándor : Beszélgetéseinkr?l

    Szólsz s nem figyelek?
    Ints, érints! Beszélgetünk vagy éppen
    beszélgetsz valakivel, s “lyukas” száj-
    mozgásoknál kérlel? szemem hiába látod –
    szokásod szerint mondod a magadét tovább.
    Olykor megakasztom szavaid fonalát,
    – pont úgy, mint sorstársaim
    közt kértél: mondjam is,
    amit mutatok -,
    rád kérdezve, egy-egy megjegyzést
    “beszúrva”. Homlokodra csapsz, nevetsz,
    “Hát nem elfelejtem?!”
    Hogy lennék
    megelégedve kommunikálásunk
    nehézségeivel! Mit kezdjek
    tehetetlenségemmel?
    Átsuhan rajtam: jó volna, legalább esténként,
     mint pici gyermek, Anyám mellett,       
    hozzád bújva, csontvezetéssel
    érzékelni-érteni hangod. Ha az érzékeimen
    megtapadt benyomások segítenek – máris
    kitoltam az értetlenséggel; szó-képzetek
    pótolják kihagyásos, hangrezgés nélküli, és
    hangsúlytalan mondataid s – vezetnek félre
    olykor. Sebaj, sokat láttam már,
    figyelmem fárad. Kicsinyes
    pletykák sosem érdekeltek – fényes elmék
    magasából?
    Neked is nehéz velem, tudom.
    Jólesne némi kisegít? gesztus,
    f?leg ha tanulnád a jelnyelvet!
    Ígérted!
    Kellene még valamicske lélek,
    többcsipetnyi empátia.
    És ha mások szórakoztatnak, bár
    elembertelenedett világunkban
    ritkaság, tolmácsolj felém.
    Hívd fel figyelmüket, miként érintkezzenek
    velem. És akkor nem lennének
    megvívatlan ütközetek, fel nem vett
    harcok szégyene – g?gnek gondolt
    hallgatásom.
    Rájön ki-ki magától:
    lelkemben járva, látnának
    meghökkent? tisztaságot:
    nem lelnék hangjuk nyomát – –

Legutóbbi módosítás: 2009.08.28. @ 19:35 :: dudás sándor
Szerző dudás sándor 772 Írás
1949-ben születtem Tápiógyörgyén, a mai Újszilváson. Szakmám könyvkötő. Nyugdíjas vagyok. 13 éves koromtól társam a versírás, az irodalom. Több önálló kötetem, s általam szerkesztett antológiám, s más antológiai szerepléseim vannak.